Az előző éjjeli kötetlen EU-csúcstalálkozó témáihoz kapcsolódó csomag - amelynek kezdeményezője a magyar kormányfő - tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai (a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok "Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló" tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.
A kohéziós alapokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt állította, hogy ma az Európai Unióban ez az egyetlen olyan eszköz, amely bizonyítottan sikeresen tud növekedést és munkahelyeket teremteni. Az ezredforduló óta csaknem 2,5 millió munkahely jött létre ennek köszönhetően. Magyarország ezért nem támogat olyan elgondolást, hogy a kohéziós alap rovására hozzanak létre új növekedési eszközöket.
Az érintett tagállamok várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit - mondta el sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.
A szerdai kormányfői találkozó eredményei közül a miniszterelnök kiemelte, hogy a tanácskozást elnöklő Herman Van Rompuyt megbízták, összegezze akciótervben a júniusban várható döntéseket. Mint mondta, az asztalon legalább 15 különböző téma volt, ezeket foglalja majd össze az említett dokumentum. A témák közül kiemelte, hogy legyen-e közös euróövezeti kötvény, és ha igen, hányféle, legyen-e beruházási projektkötvény, szélesíthető-e a gazdasági növekedés elősegítéséhez szükséges új eszközök köre (például az Európai Beruházási Bank tőkeemelésével), módosítsák-e a költségvetési fegyelemről szóló uniós paktumot.
A magyar vonatkozásokat külön értékelve Orbán Viktor úgy vélte: a kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt. "Lassacskán a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül, és kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban" - fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány harcol a túlzott deficit miatti eljárás szempontjából alkalmazott kettős mérce ellen is. Megismételte: méltánytalannak tartja azt a döntést, amely kilátásba helyezte a Magyarországnak járó uniós támogatások részleges felfüggesztését, hiszen Magyarország - immár az Európai Bizottság által is visszaigazoltan - immár három éven át várhatóan folyamatosan teljesíti azokat a pénzügyi kritériumokat, amelyeket 2004 óta előzőleg még egyszer sem tudott teljesíteni.
Ezzel kapcsolatban jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé. Az Európai Bizottság jövő héten adja ki értékelését a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjáról, a pénzügyminiszterek tanácsa pedig júniusban dönt arról, hogy visszavonja-e a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló határozatot.
A miniszterelnök kiemelte: a magyar emberek rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy az uniós elismerés létrejöjjön. Mint mondta, szerdai felszólalásában is hangsúlyozta a lakosság által vállalt áldozatot, és egyértelműen értésre adta, a kormány támogatja a gazdasági növekedés ösztönzését, de csak olyan növekedési politikát fogad el, amely garantáltan nem vezet újabb eladósodáshoz.
Beszélt Orbán Viktor arról is, hogy jó néhány olyan kormányzati eszköz, amelyet Magyarország vezetett be először, és támadták is érte, ma már elfogadott európai eszközzé vált. Most például osztatlan figyelmet váltott ki a tranzakciós adóra vonatkozó új magyar szabályozás.
Megerősítette: olyan gazdaságpolitikai eszközről van szó, amely lehetőséget ad arra, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat ki lehessen váltani a forgalomhoz és fogyasztáshoz kapcsolódó, új adórendszerrel. Egy ilyen rendszer sikeres kiépítése akár történelmi lépésnek is minősülhetne - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az EU-tagországok jelenleg két csoportba sorolhatók aszerint, hogy csak versenyképességi problémáik vannak, vagy emellett magas államadóssággal is küzdenek. Magyarország azon 3-4 tagállam szűk körébe tartozik, amelyek képesek arra, hogy idén és jövőre egyszerre csökkentsék az adósságot és növeljék a versenyképességet - mutatott rá.
MTI
