Mivel nagyon úgy tűnik, hogy a magyar autópark megújulását nem az új, hanem a használt autók behozatala katalizálja, egyre fontosabb, hogy a vásárlók tisztában legyenek ennek anyagi vonzatával és természetesen a kockázatokkal – hívja fel a figyelmet a Használtautó.hu.
Az első és legfontosabb szabály, hogy nagyobb autóknál 10, kisebbeknél 15 százalékos az az árelőny, amely a vételárra rakodó további költségek miatt könnyen eltűnik. A hazai forgalomba helyezés például legtöbbször a vevőt terheli: a mindig kötelező műszaki vizsga, a forgalmi, a törzskönyv és a rendszám költségei a regisztrációs adón felül mintegy 50 ezer forintot tesznek ki. Az EU-n kívülről származó autók esetében egyedi forgalomba helyezési engedélyre és eredetvizsgára is szükség van, ami a fenti kiadásokat megduplázza.
A regisztrációs adó legtöbbször nem is szerepel az ilyen hirdetésekben, pedig az autó motorjának emissziós besorolásától függően annak összege még egy kisebb autónál is több százezres tétel lehet. Gyakran ugyanazon típus azonos évjáratú példányai között is találunk olyanokat, amelyek eltérő kibocsátási besorolással rendelkeznek. Mindezt azért különösen fontos figyelni, mert az Euro 4 és az Euro 5 besorolású autók regisztrációs adója között például négyszeres a különbség – írja közleményében a Használtautó.hu.
Az adott autóra vonatkozó regisztrációs adó mértékét könnyen kiszámíthatűó az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével, amihez az életkorról, a hengerűrtartalomról és az emissziós besorolásról kell pontos adatokkal rendelkeznünk.
2014. január 1-jétől a külföldön vásárolt használt járművek (személyautók, motorkerékpárok, haszonjárművek) hazai forgalomba helyezése után is kell már vagyonszerzési illetéket fizetni. Mindez átlagosan további 40-50 ezer forintos pluszterhet ró az autójukat külföldről vásárlókra. Az illeték mértéke az autó teljesítménye és életkora szerint így alakul:
A tipikus átverések
Külföldről behozott autóknál legtöbbször jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk az autó előéletéről. Mivel ezek túlnyomó részét – sokszor egy vállalati flotta tagjaként – hivatalos szervizben tartották karban, a hazai márkaszervizeken keresztül is néhány perc alatt elérhetőek az autó előéletére vonatkozó adatok. Ha az eladó bármire hivatkozva nem egyezik bele ebbe a lekérdezésbe, érdemes beszüntetni a tárgyalást. Különösen a valós futásteljesítményt célszerű ellenőrizni, hiszen a kilométeróra visszatekerése sem külföldön, sem idehaza nem ismeretlen gyakorlat - figyelmeztet a Használtautó.hu.
Óvatosságra int, hogy gyakran a szervizkönyvek sem valódiak. Erre utalhat például az, ha az elvileg több éves eltéréssel születő bejegyzések mind ugyanazzal az írással és tintával szerepelnek benne. De egyéb jelek is árulkodóak lehetnek: például az állítólagos származási helytől távoli adatokat tartalmazó parkolási matrica vagy éppen rendszámtáblakeret. Ha igazán biztosra kívánunk menni, vegyük fel a kapcsolatot a szervizkönyvben szereplő műhellyel, s informáljuk le az autót: kérdezzük meg, hogy mit tudnak róla, és konkrétan milyen műveleteket végeztek rajta.
Könnyebben beleugrunk, ha mi intézzük a behozatalt
Aki maga szeretné intézni a behozatalt, ne felejtse el, hogy az útiköltséget is számolja bele a vételárba. Ebben az esetben pedig még akkor is hajlamosak vagyunk megvenni az autót, ha a helyszínen derülnek ki eltitkolt sérülések vagy rejtett hibák. Ezért sose egyetlen ajánlat birtokában induljunk ilyen útra. Jó megoldás lehet az is, ha többen utazunk ki egyszerre azonos céllal, hiszen ilyenkor megoszlanak az utazás költségei.”
Ezektől függetlenül, egy behozott autó lehet nagyon jó vétel lehet, ha tényleg körültekintően indulunk neki az ügyletnek.
mfor.hu