2017. augusztus 3. 15:24

Rossz helyen építik - ha egyáltalán építik - a hátországot. Véleménycikk.

Sok mindent elmondtak, megírtak már az ellenzék állapotáról. Vannak komikus és tragikus vonásai az "elmúlthétévüknek", ma azt mondanám, menthetetlenek. A Botka-Gyurcsány-Molnár1-Molnár2 afférvonaton sokan mások is utaznak, és az első kocsiban mindig fergeteges a hangulat.

Napnál is világosabb, nem én írom le először, hogy valahol csúnyán megbicsaklott a politikai váltógazdaság. Nem mintha törvényszerűnek kellene lennie, hogy négyévente hatalomváltás történjen. Adott esetben igenis van pozitív hozadéka a több ciklusig terjedő kormányzásnak. Például a stabilitás ilyen, hogy nem kell visszabontani és újraépíteni mindazt, amit az elődöktől örököltek.

Most azonban az van, hogy a váltásnak egyszerűen nincsenek meg az objektív feltételei. Például nincs bázis, amelyik mennyiségben csak egy kicsit is a közelébe tudna kerülni a kormánypárti szavazórétegnek.

Miért nem tudnak leszivárogni a nyilvánvaló és orbitális mértékben zajló korrupciós ügyekről szóló hírek a kis közösségekig? Miért hagyják érintetlenül a botrányok a politika mikroszféráit?

A választ, úgy sejtem, a Fidesz mesterien megkonstruált hálózatépítési taktikájában találjuk meg. Ők időben felismerték, hogy egy közösség életében már nem a klasszikus értelmiség véleménye mutatja az irányt. Talán régen sem teljesen ez volt a helyzet, de azért a tanár, a könyvtáros, a kisbíró nem csak a festményeken ült össze egykoron megbeszélni egy kupica pálinka mellett a falu dolgait. Amit ők gondoltak a világról, attól gyökeresen eltérőt a (jó értelemben vett) paraszt sem gondolt.

Aztán más világ jött. A falut, a kisvárost kapcsolati-függőségi hálózatukon keresztül a közösség erős emberei irányítják, a nagyban üzletelő vállalkozók, akik alkalmasint a szürkezónába is begyalogolnak, ha ott remélnek hasznot. Agilis, akaratos alkatúak, nem félnek a kockáztattól. Befolyással akarnak és bírnak lenni a körülöttük élőkre.

Az erősebb kutya b...szik. Ez a darvinista szelekció már a Fidesz kormányzása előtt is rendező elv volt a települések életében. Most csúcsra van járatva. Rögzítsük: ők többnyire nem a Mészáros Lőrincek karrierjét futották be, meggazdagodásuk hosszabb ideig és piacibb alapon történt. A Fidesz új korszaka előtt is tényezők voltak, de igazi gazdasági-véleményformáló hatalmuk csak a 2010 utáni korszakban mutatta meg teljes erejét. Ehhez persze megkaptak minden lehetőséget a rendszertől. Ők azok, akik formálják a közösséget, de saját közösségükre is rátaláltak a Fidesz és a nemzet úgymond szövetségében. Kölcsönösen imponálnak egymásnak.

Ezek nem lebecsülendő tulajdonságok, falkavezérnek mindenhol lennie kell, s a kiválasztás nem énipénijupiténi kiszámolósdin dől el. Na jó, a trafikok szétosztása leginkább azon, de ott is a hálózat megerősítése volt a legfontosabb szempont. 

A Fidesznek olyan emberekre volt szüksége, akik ténylegesen uralják a környezetüket, nyomás alatt tudják tartani a hatósugarukban élőket. Nem példabeszédekkel, politikai programokkal, hanem a mindennapi élet tapasztalásain keresztül rendezik hierarchikus rendszerbe a körülöttük élőket. Ők a sikeres vállalkozók, akikkel nem érdemes ujjat húzni.

Mellettük ugyan ki hallja meg, min háborodik fel a tanár, vagy miért akad ki a környezetvédő? Mit tudnak ők adni a közösségnek? Kenyeret? Biztos jövőt? Ugyan már.

Márpedig ma elsősorban utóbbiak testesítik meg helyben az alternatívát. Rajtuk keresztül kellene kiforrnia a kormányváltó hangulatnak. Ez viszont eleve egy vesztes csata, ami nem a médiapiac kormányzati letarolásával dőlt el. Hanem a közösségi hierarchia ismeretén.

Baka F. Zoltán

mfor.hu