Az üzemanyagárak várhatóan az év utolsó két hónapjában emelnek a fogyasztói infláción: a tavaly decemberihez képest 30 százalékkal magasabbra tehető a benzin ára, így ez egy százalékponttal járulhat hozzá az árszintromláshoz - véli Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Tavaly augusztusban emelkedett rekordmagasságokba az üzemanyagok ára, majd ezt követően folyamatos csökkenésnek indult, párhuzamosan a kőolaj világpiaci folyamataival - emlékeztetett a szakértő.
Az üzemanyagok bázishatása várhatóan a havi 0,3 százalékos inflációnövekedés kétharmadáért lesz felelős - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Az üzemanyag drágulása már októberben elkezdődött, de ez akkor még számszerűen nem jelent meg a KSH adataiban. Ezen felül néhány szezonális élelmiszer is felfelé húzhatja az árváltozási ütemet, továbbá a háztartási energia is bekapcsolódik a növelő tényezők közé decembertől. Az elemző prognózisa szerint - amely az MNB elemzésénél is pesszimistább - a háztartások fogyasztásának előjele várhatóan csak a jövő év utolsó negyedévében lesz újra pozitív, így az ebből fakadó árfelhajtó hatás nem fog jelentkezni. Júniustól 3 százalék alá mehet az inflációs pálya és várhatóan egész évben 2,5 és 3 százalék között marad.
A piaci szolgáltatások területén látható árcsökkenés bizonyítéka annak, hogy a válság árhatása továbbra is jelen van, így a következő pár hónapban emelkedő infláció nem lesz tartós - véli Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A januári szokásos áremelések még feljebb tornázhatják az árszintet, de ezt követően egy éles zuhanás várható és 3 százalékon fejezheti be a 2010-es esztendőt az infláció. A jövő évi folyamatokat illetően az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként fogja a kiskereskedelem áthárítani az áremelkedést, miután a belső kereslet élénkülésnek indul - tette hozzá Németh.
