A két mutató egymáshoz viszonyított aránya nem csak az adott ország gazdasági fejletségétől függ - mondta Pozsonyi Pál főosztályvezető. Romániában például azért magasabb a GNI a GDP-nél, mert sok a külföldön dolgozó vendégmunkás, és az ő hazautalásaik billentik át a mérleget.
Magyarországon 2008-ban a GDP 26,5 ezer milliárd forint volt, a GNI pedig 24,7 ezer milliárd forintot tett ki. A kettő közti különbséget adó legnagyobb tételek: a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem 2,1 ezer milliárd, míg az oda fizetett tulajdonosi jövedelem 4,2 ezer milliárd forintos tétele.
A bruttó nemzeti jövedelem meghatározása a GDP alapulvételével történik. Ebből három tételt kell levonni, és ugyan csak hármat hozzáadni. A csökkentő tételek a külföldön rezidensekhez (ott székhellyel rendelkező, illetve ott élő cégekhez, személyekhez) kötődnek. Tehát a GDP-ből levonásra kerül a külföldön rezidenseknek fizetett bruttó munkajövedelem, tulajdonosi jövedelem, továbbá a nekik fizetett nettó termelési- és import adó.
A GDP-t a bruttó nemzeti jövedelem számítása során növelő tételek viszont a hazai rezidensekhez kötődnek. A nekik külföldről érkező bruttó munkajövedelem, tulajdonosi jövedelem, valamint a nekik külföldről fizetett nettó termelési- és import adó.
A KSH kiadta a GNI számítás módszertanát, amely egy 450 oldalas dokumentum, és az uniós statisztikai előírások függvényében folyamatosan módosul - erről Szabó Péter főosztályvezető beszélt. Ilyen uniós módosítás például az, hogy a kutatás-fejlesztést tőkésíteni kell, ahelyett hogy a folyó termelés költségei között szerepelne. A tőkésítéssel ez a kiadás növeli a GDP-t és a GNI-t is. Hasonlóan tőkésíteni kell a romboló fegyvereket is, a bérmunka elszámolása pedig újra bruttó módon történik - ez utóbbit néhány évente nettóról bruttóra, majd újra nettóra váltja az EU.
MTI
