Elégedetlenebbek a Magyarországon jelen lévő német cégek a befektetési környezettel, mint egy éve. Igaz, ennek ellenére a vállalatok 80 százaléka most is hazánkba hozná befektetését (ez az arány tavaly 73 százalék volt), ami arra utal, hogy hosszú távra terveznek - hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi sajtótájékoztatóján.
A profit felét visszaforgatják
"A rossz gazdasági helyzet ellenére tavaly is folytatódott a német cégek tőkebefektetése hazánkban, jelenleg ezek a vállalatok a legnagyobb külföldi befektetők Magyarországon" - mondta el Straub Elek, a kamara alelnöke. Hozzátette: a német cégek az itt megtermelt profit 50 százalékát visszaforgatják, ami szintén azt jelzi, hogy hosszú távon gondolkoznak hazánkban.
"Kicsit javult Magyarország megítélése tavalyhoz képest a régióban: a 18 országot felvonultató listán a hetedik helyen állunk. Egy-két éve sokan még csodát, mintaállamot emlegettek például a balti országokkal kapcsolatban, azonban mostanra talán reálisabb lett Magyarország megítélése is" - mondta el Dirk Wölfer, a német-magyar kamara kommunikációs osztályvezetője. Dirk Wölfer kiemelte, hogy egy-egy ország megítélése nincs kőbe vésve, mindig újra és újra meg kell erősíteni a befektetői bizalmat megfelelő gazdaságpolitikával.
Az már évek óta megfigyelhető, hogy a német cégek leginkább a túlzott bürokráciával, a jogbiztonsággal, az átláthatósággal és az adórendszerrel kapcsolatban fogalmaznak meg kritikákat hazánkkal kapcsolatban. Ezeken a területeken csak romlott a helyzet az elmúlt években - a kamara véleménye szerint reformokra lenne szükség, hogy javuljon a megítélés.
"A februárban készült felmérés arra nem tért ki, hogy a gyenge forint mennyiben érintette a Magyarországon jelen lévő német cégeket, de az utóbbi években most volt a legmagasabb azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek a mielőbbi euróbevezetést sürgették. Ez arra utal, hogy a külföldi befektetőknek is fontos az árfolyamstabilitás" - hangsúlyozta Dirk Wölfer.
Duplázódtak a munkaerőköltségek
"Az elmúlt nyolc évben Magyarországon megduplázódtak a munkaerőköltségek, azaz a munkabér és az arra rakódó terhek. Ez a régió többi országában is megfigyelhető volt" - elemezte az eredményeket Dirk Wölfer. Ugyanakkor a kérdéses időszakban Németországban csak húsz százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek.
A német-magyar kamara képviselői is elismerik, hogy Közép-Kelet-Európának van még hova felzárkóznia, azonban a jelenlegi dinamikát elnézve a következő években csökkenni fog a különbség a földrész nyugati fele és a régió között.
A kkv-k vezethetnek ki a válságból
"A válság elsősorban a nagy, exportorientált cégeket sújtja, a kis cégeknek stabilizáló hatásuk lehet a gazdaságra" - hangzott el a sajtótájékoztatón. Dirk Wölfer kiemelte: most a Magyarországon jelenlévő német cégek jó része a kkv-szektorból kerül ki, elenyésző azoknak a száma, amelyek ezernél több embert foglalkoztatnak.
Az idei tervekkel kapcsolatban a kamara kommunikációs munkatársa közölte: utoljára 2002-2003-ban volt a mostanihoz hasonló visszaesés a beruházási tervek területén, ez a foglalkoztatottságot is érinti. A felmérés szerint a német vállalatok 42 százaléka számít arra, hogy a válság miatt elbocsátásokra kényszerül majd itthon, és mindössze 7 százalékuk bővítené alkalmazottai számát.
A német beruházások sorában a kecskeméti Mercedes-gyár megépítése lehet a legjelentősebb. Straub Elek a sajtótájékoztatón kiemelte: a vállalat képviselői többször megerősítették, hogy a tervek szerint halad a beruházás, hosszú távra terveznek Magyarországon, ezért nem kell attól tartani, hogy a válság miatt meghiúsul a gyár felépítése.
Bíznak a Bajnai-csomagban
"Rövid idő telt el vasárnap óta, de a bejelentett lépések abba az irányba mutatnak, amiért már mi is többször felemeltük a szavunkat" - válaszolta Straub Elek arra a kérdésre, hogyan látja a kamara az új miniszterelnök csomagját. Szerinte a program fontos elemei, mint a spórolás, a munkára rakódó terhek csökkentése, az esetleges későbbi adócsökkentés, mind kedvezően hathatnak a magyar gazdaság megítélésére.
Ha megtörténnek a bejelentett lépések, akkor azok javíthatják a német vállalatok hangulatát is, de ez csak rövidtávú hatás lenne. Ahhoz, hogy hosszú távon is javulás legyen megfigyelhető, az kellene, hogy hatni kezdjenek ezek az intézkedések, illetve sikerüljön orvosolni a legfontosabb problémákat.
Dirk Wölfer kitért arra is, hogy a magyar és a német konjunktúra szorosan összekapcsolódik. Szerinte a magyar gazdaság is hasonló mértékben eshet vissza idén, mint a német. A felmérés szerint egyébként a német cégek kilencven százaléka számít arra, hogy idén romlani fog a magyar gazdaság helyzete, a többiek is legfeljebb stagnálást várnak.
Beke Károly
