Megjegyezte azt is, hogy ezentúl évente közzéteszik a jelentést arról, hogy a jegybank milyen intézkedéseket alkalmazott az általa feltárt rendszerkockázatok megelőzésére és kezelésére, a bevezetett eszközök miképp hatottak, és hogyan alkalmazkodtak ezekhez a piaci szereplők.
Kifejtette: a hitelezési piac fordulat előtt áll, a kkv- és a lakossági hitelezésben megkezdődött a növekedés. Az MNB arra törekszik, hogy az új hitelciklus egészséges szerkezetű, fenntartható gazdasági növekedést támogasson, amihez minél mélyebb monitoring rendszerrel kell rendelkeznie. Ennek kialakítása a lakáspiaci kiadvánnyal kezdődött, és a makroprudenciális jelentéssel folytatódik - tette hozzá.
Szombati Anikó, a makroprudenciális igazgatóság vezetője elmondta, a makroprudenciális kockázatokra a devizahitelezés hívta fel a figyelmet. Az MNB a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megakadályozására 2015-től bevezette az adósságfék szabályokat. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) a háztartások fizetőképességét védi, a hitelfedezeti mutató (HFM) pedig a bankok háztartási jelzáloghiteleken keletkező veszteségeit korlátozza. A mutatók bevezetése nem korlátozta érdemben a hitelezést. A háztartási hitelezés jóval a szabályozói limitek alatt volt, a 2016 első fél évében folyósított hitelek átlagos HFM-je 54 százalék, átlagos JTM-je pedig 28 százalék, miközben a szabályozói limit 80, illetve 50 százalék.
Pénzpiaci turbulenciák esetén a bankrendszer jelentős likviditási és finanszírozási problémákkal szembesülhet. Ezek mérséklésére az MNB négy eszközt is alkalmaz. Közülük a rövid távú stresszhelyzetek esetére megfelelő likviditásfedezeti követelmény nem igényelt a bankrendszertől alkalmazkodást, a bankok többsége az elvárást meghaladó tartalékokkal rendelkezik, és a devizaegyensúly-mutató is megfelelő a szektorszintű értékek alapján.
Jelentősebb alkalmazkodásra van szükség ugyanakkor szektorszinten a 2017. április 1-jén hatályba lépő jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) teljesítéséhez. A lakossági jelzáloghitelezés mögé legalább 15 százalékban stabil finanszírozást vár el az MNB a bankoktól, amire a legalkalmasabb a jelzáloglevél-kibocsátás. A megfelelést a szabályozásnak három hitelintézet - az Erste a K&H és az MKB - jelzálogbank létrehozásával oldja meg, a többiek refinanszírozást vesznek igénybe. A jegybank 2017-ben 340-380 milliárd forintnyi kibocsátásra számít. A JMM bevezetése a jegybank szerint a lejárati eltérés mérséklésén túl a hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatait is mérsékelheti.
Az MNB kiemelten figyeli a rendszerszinten jelentős bankokat - nyolc ilyet azonosítottak -, mert ezeknek működési zavarai önmagukban is komoly gazdasági károkat tudnak okozni. E hitelintézetek számára 0,5-2 százalék közötti többlet tőkepuffer-követelményt írt elő (ami legfeljebb a teljes kockázati kitettség 2 százaléka lehet), amelyek felépítését 2017-től négy év alatt, fokozatosan várja el. Az alkalmazkodás előreláthatólag 50-94 milliárd forint többlettőkeképzést tesz szükségessé 2017-ben, azonban a nagybankok tőkeerősek, így emiatt tőkebevonás nem indokolt.
A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, az MNB az ebből fakadó kockázatok mérséklésére rendszerkockázati tőkepuffert vezetett be amelyet 2017 első negyedév végének adatai alapján kell megképezni. A tőkepuffer bejelentése óta a bankok jelentős mérlegtisztítást hajtottak végre, a problémás állomány a 2014 harmadik negyedévi 820 milliárd forintról 2016 második negyedévének végére 310 milliárd forintra csökkent - mondta Szombati Anikó.
MTI
