A Raiffeisen Bank elemzői szerint sajnos nincs min csodálkozni a héten megjelent GDP-adattal kapcsolatban (december vége óta reálértéken 1,3 százalékkal csökkent a GDP, az éves mutató pedig -0,7 százalék lett), hiszen elpárolgott az összes növekedési faktor a magyar gazdaságból az idei első három hónapra, a kivitel erős húzó ereje már a tavalyi második félévétől folyamatosan apad, a lakosság a kiskereskedelmi adatokból ítélve újra csökkenő mértékben fogyaszt, és valószínűleg az állami kiadások visszafogása is lefelé tolta a gazdaság teljesítményét. Ami még negatív hír, hogy a KSH visszafelé sokat módosított a gazdasági adatokon, aminek eredményeképpen azt a képet kapjuk, hogy már a tavalyi második negyedévben leállt a magyar gazdaság növekedése.
Rossz hír, hogy emiatt a második negyedévben még alacsonyabb növekedési számra számítanak a szakemberek (-1,1 százalék év/év), az eddigi adatok ugyanis egyelőre nem mutatnak sehol sem fordulatot. A második félévben eddig arra számítanak, hogy kikecmereghet a gazdaság a recesszióból, de az európai fejlemények éppenséggel nem abba az irányba mutatnak, hogy ez meg tud majd valósulni. Komoly kockázatát látják ez alapján annak, hogy az egész éves előrejelzésüket (-0,5 százalék) alul fogja teljesíteni a magyar gazdaság.
Jövő héten sem fontos adat nem várható, sem új hír az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban, minden lokális faktort azonban zárójelbe tesz az eurózóna, pontosabban a görögországi fejlemények. Gyakorlatilag teljes egészében a nemzetközi történések szabják meg mostanság a magyar piacok alakulását. A globális korrekció magával rántotta a forintot is, immár ismét 300 körül jár az euróval szembeni árfolyam, amivel lényegében lenullázódott a konvergencia program bejelentésével kibontakozódott rali. És ez így maradhat a továbbiakban is, a görög fejlemények akár 300 fölé is tolhatják a kereskedést - derül ki a bank elemzéséből.
Az európai aggodalmak beárnyékolják a hazai lehetőségeket
Az elmúlt 9 hétből immár a hetedik hete zár alacsonyabban a vezető magyar részvénypiaci index. A pénteki OTP és Richter teljesítménynek köszönhető, hogy nem megint heti mélyponton zárt a mutató. Hiába jelentett a két legnagyobb index súllyal rendelkező cég a héten kedvező számokat az európai aggodalmak messzemenően beárnyékolták a hazai lehetőségeket. Az OTP (negyedéves jelentését lásd: OTP: 33,4 milliárdos a végtörlesztés végső számlája) annak ellenére, hogy a kockázati költségek csökkentésében bizonytalan, bízik az éves profitcélok elérésében. A növekedést az orosz és ukrán piacoktól várja, de a bővülési tervek háttérbe szorulnak. A MOL új költségcsökkentési terveket jelentett be, és profitszámai is meghaladták a várakozásokat, de így sem sikerült trend ellen fordulni. Az elemzők szerint a kitermelési volumen stabil maradhat és az új adónemekkel is meg tudnak birkózni. A Magyar Telekomról hasonlók mondhatók el. Miután a parlament elfogadta a telekom adókat újabb történelmi heti mélyponton zárt a részvény. A július elsejétől bevezetésre kerülő adó 10 milliárd forintjába kerül a cégnek.
Euró vagy drachma?
Nem is kérdés, hogy mi határozta meg leginkább az elmúlt időszak európai piaci folyamatait: a nagy kérdés, euró vagy drachma. Az egyértelmű a bank szakemberei szerint, hogy nem lenne jó, ha Görögország kilépne az eurózónából, de ez nem azt jelenti, hogy ne történhetne meg. A görög koalíciós tárgyalások kudarcba fulladtak a héten, a parlament feloszlatta magát, ügyvivő kormányt alakítottak és kiírták a választásokat június 17-ére. A legtöbb kutatás szerint a baloldali politikai szövetség, a Syriza a legesélyesebb ennek megnyerésére jelenleg. Márpedig ennek vezetője (de újabban már Antonis Samaras, ND-elnök is) a nemzetközi hitelprogram feltételeinek újratárgyalását tartja szükségesnek. Ez az, amiről viszont az EU-s vezetők nem akarnak hallani, hiszen ez esetben azonnal lenne még minimum négy jelentkező (Portugália, Spanyol-, Ír- és Olaszország), akik szintén könnyítést kérnének a megszorító-programjaikhoz képest.
A görög politikusokat a további támogatások felfüggesztésével próbálják jobb belátásra bírni, amely esetben megszűnne a görög kormány fizetőképessége: nem hogy az adósságot, de az állami alkalmazottakat sem tudnák kifizetni - vélik az elemzők. Az események pedig könnyen tudnak olyan gyors fordulatot venni, mely kitépi a politikusok kezéből az irányítást: a politikai herce-hurcától megijedt görögök euró-tartási vágya gyorsan erősödik, nem hivatalos források szerint napi sokszáz millió eurót vesz ki a lakosság a bankokból, és ebben az ütemben még nagyságrendileg 10 napnyi volumen van a pénztárakban. Azt nem nehéz belátni, hogy a dolgok eszkalálódása milyen drasztikus hatással lenne egész Europára, de még egy menedzselt kilépés is jelentős károkat okozhat. Mindent egybevéve az eurózóna tagok követelései a görög gazdasággal szemben durván 500 milliárd euróra rúgnak, ennek az összegnek a sorsa teljesen bizonytalanná válna, de még ennél is nagyobb kockázati faktor, hogy tovaterjed más periférikus országra a tűz. Az EKB-ban, de a legtöbb kormányban is dolgoznak már azon, hogyan akadályozható meg, hogy magával rántsa a többi országot is.
mfor.hu
