Múlt héten kedden az MNB kamatdöntést követő közleményéből még az derült ki, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat. Most ez változhat a görög fejlemények tükrében.
A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői ugyanakkor tartós piaci nyomás esetére is valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB monetáris szigorításba kezdene az idei év vége előtt, tekintettel az inflációs dinamikára, és arra, hogy a forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája jelentősen csökkent az utóbbi években. Az MNB intervencióra szánhatja el magát, ha a forint néhány napon belül a 325-330 forint/eurós sávba gyengülne, de ha ugyanez néhány hét alatt menne végbe, a ház szerint a magyar jegybank nem feltétlenül interveniálna.
A görög helyzet percről-percre
A Capital Economics szerint a feltörekvő tétségre nem önmagában a görögországi válság a veszélyes, hanem az, ha e válság széleskörű piaci és pénzügyi stresszhelyzetet okoz az euróövezetben. Az európai feltörekvő térségben közvetlenül leginkább Bulgária és Románia van kitéve a görög pénzügyi válságnak a szoros kétoldalú banki és kereskedelmi kapcsolatok révén; a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaságra elsősorban a szélesebb körű euróövezeti járványhatás jelentene veszélyt a sokkal mélyebb kereskedelmi és pénzügyi integráció miatt. A fő aggály ezért az a kockázat, hogy európai szintű pénzügyi válság kialakulása esetén hirtelen zuhanni kezd a befektetői kockázatvállalási hajlam, és emiatt elakad a feltörekvő piacokra irányuló tőkeáramlás. Ha ez bekövetkezik, annak súlyosabb hatása lenne, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve közelgő monetáris szigorítási ciklusának, amely az elmúlt hónapokban a feltörekvő piacokon aktív befektetői kör figyelmének középpontjában állt.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a Fed várható szigorításával kapcsolatos félelmek is eltúlzottak.
Így jutottak el idáig a görögök
A Fitch Ratings szerint azt a félelmet, hogy a Federal Reserve kamatemelése után a felzárkózó piacokról tőkivonás kezdődhet, részben az a közkeletű vélekedés táplálja, hogy a Fed korábbi mennyiségi enyhítési ciklusa idején likviditásözön öntötte el e piacokat. Ezt a nettó külső pénzügyieszköz-befektetéseket részletező amerikai fizetésimérleg-adatok nem támasztják alá: a negyedévenkénti átlagos amerikai nettó tőkekiáramlás 184 milliárd dollárral magasabb volt 2004 és 2007 között, mint a Federal Reserve mennyiségi enyhítésének 2008-2014 közötti időszakában. Ezt mutatja az Egyesült Államok nemzetközi befektetői pozíciója is, amely eszközoldalon 2004 és 2007 között 10 ezer milliárd dollárral, 2008 és 2014 között viszont ennek alig több mint a felével, 5300 milliárd dollárral bővült. Ennek alapján sem az amerikai fizetésimérleg-adatokból kiszűrhető tőkeáramlási folyamatok, sem az Egyesült Államok külső befektetői pozíciójának változásai nem indokolják a Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának tőkeáramlási hatásaival kapcsolatos aggályokat.
MTI
