Az IMF kutatása a 2007 és 2010 közötti európai döntéseket elemzi, köztük a Magyarországot is érintőeket. A vizsgálat azért fontos, mert az Európai Unió pénzpiacai rendkívüli mértékben integráltak, így az sem meglepő, hogy egy-egy hitelminősítői döntés nem csupán az adott ország CDS-felárát érintette, de más országokra, sőt más piacokra is rendkívüli továbbgyűrűző hatást tudott gyakorolni.
Az IMF jelentése szerint az időszak elsősorban negatív előjelű változásai a hitelminősítésben hiába korlátozódtak csupán pár országra, mégis jelentős hatást tudtak gyakorolni az egész eurózónára, így egy leminősítés hatására a valutaunió többi országának is megelőző lépéseket kell tennie.
A leminősítések nem csupán az országok kockázati felárát érinthetik, hanem más országok bank, biztosítási és akár a nem pénzügyi szektorát, továbbá a tőzsdeindexeket is lefelé nyomják.
A hazánkat is magába foglaló kelet-közép-európai térségből érkező hírek kevésbé jelentős hatást gyakorolnak az eurózónára, ugyanakkor természetesen ez is elsősorban a gazdasági kapcsolatok mértékétől függ, így egy esetleges magyar leértékelés a német, az osztrák vagy a holland piacot érintheti leginkább érzékenyen.
A három fontos hitelminősítő lépései közül egyébként eddig a Standard & Poor's értékelései gyakorolták a legnagyobb hatást a piacokra, és ez a vállalat változtatott a leggyakrabban is a minősítésein, míg a Fitch lépett a legritkábban, és gyakorolta a legkisebb hatást. (mfor.hu szerk: A tanulmány a hitelminősítők múlt heti leminősítési sorozata előtt készült.)
A Bizottság is aggódik
Uniós hivatalnokok kritizálták is a hitelminősítőket, mondván azok döntései messzeható következményekkel járnak, és jelentős mértékben rontottak az európai adósságválság helyzetén. Az Európai Bizottság egyébként szeptemberben kíván javaslatot tenni a hitelminősítők szigorúbb szabályozására és a verseny erősítésére a piacon.
A Bizottság ugyancsak nem ért egyet Görögország múlt heti leértékelésével, mondta a Bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a tagállami kormányok is hasonlóan gondolkodnak, amit az is bizonyít, hogy továbbra is biztosítanak segítséget a déli országnak. Az EKB és az IMF is hasonló véleményen van, tette hozzá.
Yves Mersch, az EKB kormányzó tanácsának a tagja szerint növekszenek az aggodalmak az európai környezet félreértése kapcsán, és számos javaslat érkezett a privát szektorból a hitelminősítők meglepő lépései kapcsán, írja a Bloomberg.
Mindenesetre a kutatás eredményei szerint a hitelminősítők lépései rendszerszintű következményekkel járhatnak, és rendkívüli nyomást képesek gyakorolni az eurózónára, gyakran növelve a terhelést az európai pénzügyi környezeten, ami a nem eurót használó uniós országokra, mint hazánk, szintén negatív következményekkel járhatnak.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
