Az alap vagyonát azóta növelték a hozamok és a hitelintézetek által befizetett biztosítási díjak, utóbbiak összege erre az évre valamivel 8,5 milliárd forint fölött lehetett.
Ha még egy hitelintézet csődbe megy, és nem marad elég pénz az OBA-ban, az alap a hitelintézeti törvény szerint hitelt vehet fel, amelynek visszafizetésére az állam készfizető kezességet vállal. Az OBA első körben valószínűleg a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fordul majd kölcsönért – közölte a lappal Tóth István, az intézmény kommunikációs vezetője. Mivel a jegybanki kölcsönt három hónapon belül vissza kell fizetni, az alapnak ezt később a piacról kell pótolnia.
Hitelfelvétel esetén az alap rendkívüli befizetést írhat alá a tagintézmények számára, hogy törleszteni tudjon. Az alap emellett juthat némi forráshoz a felszámolt hitelintézetek vagyonából is. Ezek az eljárások azonban gyakran hosszúra nyúlnak és a megtérülés alacsony, az OBA átlagosan a betéteseknek kifizetett összeg 15-20 százalékát kaphatja vissza.
Az alap vagyonát a tagintézetek folyamatosan töltik, a kártalanítási kötelezettség alá eső vagyon – ez tavaly év végén 8753 milliárd forint volt – 1 ezrelékét kell évente befizetniük. Ezt az arányt a hitelintézeti törvény szerint 2 ezrelékig lehet növelni, sőt indokolt esetben, ha egy hitelintézet kockázatos tevékenységet folytat, akár 3 ezrelékig is.
A maximális rátákkal számolva is évekig tarthat azonban, mire újra eléri az alap a Brüsszel által kívánatosnak tartott, legalább 0,8 százalékos feltöltöttséget, ami jelenleg 70 milliárd alatti összeget jelent - írja az újság.
MTI
