Több előadó előadását felülírta a miniszterelnöki bejelentés, feszült és bizonytalan volt a több mint 300 résztvevővel zajló rendezvény hangulata. A főtitkár kifejtette, a kormányzati bejelentés azt jelenti, hogy a magánynyugdíjpénztári tagok bruttó béréből levont 8 százalék nem kerül rá az egyéni számláikra 2011 végéig, vagyis nem az egyéni megtakarításokat gyarapítja, hanem a költségvetésbe, a társadalombiztosítási rendszerbe folyik be. A kormányzati bejelentés ellenére is megtartják a pénztárkonferenciát, ezzel meg kívánják mutatni, hogy a szakma, a szektor él, és élni akar. Ennek a szektornak a képzeletbeli hátizsákjában többek között 5,34 millió pénztártag 3727 milliárd forintnyi pénztári vagyona, és sokéves munka áll, amellyel felépítették a társadalombiztosítás második és harmadik pillérét - fogalmazott.
"Nem engedjük, hogy az a több millió ember, aki a pénztárakban gyűjtötte a pénzét, elveszítse az öngondoskodási igényét és az öngondoskodásba vetett hitét" - jelentette ki Juhász Istvánné, aki kifogásolta, hogy több hónapos egyeztetés ellenére nem képviseltette magát a konferencián a kormányzati, illetve a döntéshozói oldal.
Nagy Csaba, a nyugdíjpénztárakat tömörítő szakmai szervezet, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke arról beszélt, hogy 2 ezer a szektorban dolgozó, továbbá 10 ezer egyéb szolgáltatóként közreműködő ember vár választ a kérdéseire a kormánytól az ügyben. Emlékeztetett, több kritika is érte a szektort, egyebek közt a válság miatt elkönyvelt veszteségekért, ezt a hátrányt mára sikerült lefaragni. Visszautasította a másik sűrűn hangoztatott kritikát, miszerint nem elég költséghatékony a pénztárrendszer, nemzetközi adatokra hivatkozva "messze versenyképes"-nek nevezte. A pénztárszövetség elnöke sérelmezte, hogy a kormányzati bejelentést nem előzte meg semmiféle egyeztetés a szakmával, és hiába keresték meg többször is projektjavaslataikkal a kormányzat képviselőit.
Kozek András, a pénztárszövetség elnökségi tagja azt kifogásolta, hogy az állam meg kívánja nyitni a pénztártagok társadalombiztosítóba történő visszalépésének lehetőségét, miközben fordítva ezt a mozgást nem engedélyezi.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke arról beszélt előadásában, hogy a gazdasági növekedés kilátásai még váratnak magukra. Nem valószínű, hogy a jövő év sokkal jobb lesz a magyar gazdaság számára, mint az idei, de talán újabb visszaesések nem várhatók. Az 1-2 százalékos GDP-növekedés a maximálisan elérhető mérték lehet.
Úgy vélekedett, kaotikus gazdaságpolitikát folytatott az ország az elmúlt időszakban, nem történtek meg alapvetően fontos strukturális változtatások, ami miatt az adósság egyre nőtt, az ország likviditása veszélybe került, és megtanultuk, hogy a pénznek nagy ára van. Ezt az árat a magyar költségvetésnek meg kellett fizetnie, és világossá vált, hogy a korábbi út tovább nem követhető - mutatott rá. A magyar kormány az idei tavaszi választások után újra csapdahelyzetbe került, hiszen 4,5-4,7 százalékos költségvetési hiány elé nézett az ország a kitűzött 3,8 helyett. Az élet nem igazolta, hogy 2010-ben már elindul a fellendülés a reálgazdaságban, hiszen a gazdaság sok szerepelője gyakorlatilag most éli meg a válság hatásait.
"Hihetetlenül tendencia nélküli a piac, hihetetlenül fél a kockázattól, és a mohóság és kockázatkerülés között próbál a profit után rohanni"- jellemezte a mai piaci viszonyokat a bankszövetség elnöke. Kifejtette, ilyen viszonyok között tartani kell a hiánycélokat, a kormánynak nem sok mozgástere maradt. Eljött azoknak az intézkedéseknek az ideje, mint amilyet szerdán a pénztárakkal kapcsolatban bejelentettek, és amelynek első csapása a bankrendszert érte a bankadó kapcsán - tette hozzá.
Erdei Tamás szerint leghamarabb 2011 második felében mozdulhat pozitív irányba a magyar reálgazdaság. Azonban ez függ attól, hogy mi történik Európában, de alapvetően attól, mi történik a német gazdaságban, mert ez utóbbi a legfontosabb kérdés Magyarország számára.
MTI
