4p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		

Románia után nálunk a legmagasabb a gyermekszegénység kockázata az unió országai közül.

A 2016 márciusi Eurostat adatok alapján a gyermekek (0-17 éves) voltak a szegénységtől és szociális kirekesztettségtől leginkább veszélyeztetettebb társadalmi csoport 2014-ben az Európai Unió országaiban. Különösen a román és a magyar gyerekek azok, akik a leginkább érintettek.

Magyarország esetében elkeserítően magasak voltak a szegénység és társadalmi kirekesztettség által fenyegetett társadalmi csoportok arányai a vizsgált 2014-es évben. Minden korosztály átlagát tekintve 31,8 százalék volt a veszélyeztetettségi arány. Gyermekek esetében ez drasztikusan megugrott és már 41,8 százalékuk lett veszélyeztetett a lecsúszástól. Magyarország ezzel Románia 51 százaléka után a második legnagyobb gyermekszegénységet produkáló ország lett az unióban.

Az Eurostat adatainak segítségével összehasonlítható a gyermekek helyzete a felnőttekével (18-64) és idősekével (65 vagy annál idősebbek), továbbá olyan faktorok összevetésével is elemezhető a helyzetük mint a háztartás típusa, foglalkoztatottság, szülők iskolai végzettsége, korábbi bevándorló státusz, valamint súlyos anyagi depriváltság.

2014-ben az EU 28 országát tekintve a gyermekek 27,8 százaléka volt szegénységtől, illetve társadalmi kireksztettségtől veszélyeztetett helyzetben. A felnőttek csoportjában ugyanez az arány 25,4 százalékos volt, az idősek esetében pedig 17,8 százalék.

 

(Forrás: Eurostat)

A felmérés szerint olyan több különböző faktor befolyásolta a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatát mint:

  • A háztartás típusa: egyedülálló szülők gyermekkel 48,3 százalékban,  egyedülálló személyek 33,7 százalékban, míg szülők három vagy több gyermekkel 32,5 százalékban valószínűsítették a szegénység esélyét.
  • Pénzügyi szegénység: az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitású, gyermekkel rendelkező háztartásoknak több mint 74,7 százalékát fenyegeti a szegénység kockázata
  • Iskolai végzettség: Azoknak a gyermeknek 50,5 százaléka volt szintén szegénységtől fenyegetett helyzetben, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek. Ugyanez a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek esetében mindössze 8 százalék volt.
  • Bevándorló háttér: bevándorló háttérrel renelkező gyermekek esetében is kiugróan magasabb volt a szegénységi kockázat mint az azzal nem rendelkező gyermekek esetében.
  • Lakhatási feltételek: Az egyedülálló szülő által fentartott háztartások esetében 19,1 százalékos volt a szegénységi kockázat és súlyos anyagai depriváltságban is szenvedtek, míg ugyanez az arány a gyermeküket nem egyedül nevelők esetében mindössze 9,8 százalékon alakult.

A materiális depriváltságot tekintve Magyarországon a gyerekek 22,8 százaléka nem evett naponta  sem friss zöldséget, sem friss gyümölcsöt. A gyerekek 42,4 százaléka pedig semmilyen a napi fehérjeszükségletnek megfelelő hús-, illetve halterméket sem tudott fogyasztani naponta még egyszer sem.   

A gyerekek több mint 20 százalékának tartósan nem volt új ruhája sem az Unióban. Bulgáriában 36,2 százalék, Magyarországon 27,4 százalék, Romániában 26,6 százalék, Lettországban pedig 24,3 százalék volt ezeknek a gyerekeknek az aránya.

Nem nehéz belátni, hogy azok a gyermekek, aki szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, jóval nehezebben teljesítenek az iskolában, jóval kevésbé örvendenek jó egészségnek, továbbá helyzetük nagyobb kockázatot jelent a későbbi munkanélküliségre is.   

A gyermekszegénységet leginkább befolyásoló tényezők még a szociális transzferek szegénység mérséklő hatásának figyelembe vételét követően a háztartások összetétele, melyekben a gyerkekek élnek, és a szüleik munkaerőpiaci helyzete, ami közvetlenül a legmagasabb iskolai végzettségükkel van összefüggésben. A leszakadásra leginkább hajlamosító tényezők így a szingliség és/vagy  gyermeknevelés is.

mfor.hu

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.