2016. május 24. 17:49

Románia után nálunk a legmagasabb a gyermekszegénység kockázata az unió országai közül.

A 2016 márciusi Eurostat adatok alapján a gyermekek (0-17 éves) voltak a szegénységtől és szociális kirekesztettségtől leginkább veszélyeztetettebb társadalmi csoport 2014-ben az Európai Unió országaiban. Különösen a román és a magyar gyerekek azok, akik a leginkább érintettek.

Magyarország esetében elkeserítően magasak voltak a szegénység és társadalmi kirekesztettség által fenyegetett társadalmi csoportok arányai a vizsgált 2014-es évben. Minden korosztály átlagát tekintve 31,8 százalék volt a veszélyeztetettségi arány. Gyermekek esetében ez drasztikusan megugrott és már 41,8 százalékuk lett veszélyeztetett a lecsúszástól. Magyarország ezzel Románia 51 százaléka után a második legnagyobb gyermekszegénységet produkáló ország lett az unióban.

Az Eurostat adatainak segítségével összehasonlítható a gyermekek helyzete a felnőttekével (18-64) és idősekével (65 vagy annál idősebbek), továbbá olyan faktorok összevetésével is elemezhető a helyzetük mint a háztartás típusa, foglalkoztatottság, szülők iskolai végzettsége, korábbi bevándorló státusz, valamint súlyos anyagi depriváltság.

2014-ben az EU 28 országát tekintve a gyermekek 27,8 százaléka volt szegénységtől, illetve társadalmi kireksztettségtől veszélyeztetett helyzetben. A felnőttek csoportjában ugyanez az arány 25,4 százalékos volt, az idősek esetében pedig 17,8 százalék.

 

(Forrás: Eurostat)

A felmérés szerint olyan több különböző faktor befolyásolta a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatát mint:

  • A háztartás típusa: egyedülálló szülők gyermekkel 48,3 százalékban,  egyedülálló személyek 33,7 százalékban, míg szülők három vagy több gyermekkel 32,5 százalékban valószínűsítették a szegénység esélyét.
  • Pénzügyi szegénység: az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitású, gyermekkel rendelkező háztartásoknak több mint 74,7 százalékát fenyegeti a szegénység kockázata
  • Iskolai végzettség: Azoknak a gyermeknek 50,5 százaléka volt szintén szegénységtől fenyegetett helyzetben, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek. Ugyanez a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek esetében mindössze 8 százalék volt.
  • Bevándorló háttér: bevándorló háttérrel renelkező gyermekek esetében is kiugróan magasabb volt a szegénységi kockázat mint az azzal nem rendelkező gyermekek esetében.
  • Lakhatási feltételek: Az egyedülálló szülő által fentartott háztartások esetében 19,1 százalékos volt a szegénységi kockázat és súlyos anyagai depriváltságban is szenvedtek, míg ugyanez az arány a gyermeküket nem egyedül nevelők esetében mindössze 9,8 százalékon alakult.

A materiális depriváltságot tekintve Magyarországon a gyerekek 22,8 százaléka nem evett naponta  sem friss zöldséget, sem friss gyümölcsöt. A gyerekek 42,4 százaléka pedig semmilyen a napi fehérjeszükségletnek megfelelő hús-, illetve halterméket sem tudott fogyasztani naponta még egyszer sem.   

A gyerekek több mint 20 százalékának tartósan nem volt új ruhája sem az Unióban. Bulgáriában 36,2 százalék, Magyarországon 27,4 százalék, Romániában 26,6 százalék, Lettországban pedig 24,3 százalék volt ezeknek a gyerekeknek az aránya.

Nem nehéz belátni, hogy azok a gyermekek, aki szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, jóval nehezebben teljesítenek az iskolában, jóval kevésbé örvendenek jó egészségnek, továbbá helyzetük nagyobb kockázatot jelent a későbbi munkanélküliségre is.   

A gyermekszegénységet leginkább befolyásoló tényezők még a szociális transzferek szegénység mérséklő hatásának figyelembe vételét követően a háztartások összetétele, melyekben a gyerkekek élnek, és a szüleik munkaerőpiaci helyzete, ami közvetlenül a legmagasabb iskolai végzettségükkel van összefüggésben. A leszakadásra leginkább hajlamosító tényezők így a szingliség és/vagy  gyermeknevelés is.

mfor.hu