A KSH szerda reggel publikált adatai szerint tovább nyílt az olló az általános és a nyugdíjas kosárban szereplő termékek és szolgáltatások árának egyéves változása között. Míg a teljes kosárra számolt infláció 4,7 százalék lett, addig a nyugdíjasok által vásárolt jószágok árai 5,7 százalékkal nőttek az elmúlt 12 hónap alatt. Így teljesen megfordult a 2009 második és 2010 első felére jellemző tendencia, amikor is a nyugdíjas kosár inflációja kisebb volt a teljes kosárénál.
Az eltérések elsősorban az egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedő élelmiszerárakra, illetve 1,8 százalékkal dráguló gyógyszerekre, gyógyárukra vezethető vissza.
A KSH által mért 4,7 százalékos magyar infláció egyébként a várakozásoknál egy kicsivel magasabb lett. Az MTI által megkérdezett londoni elemzők előzetes inflációs várakozásának átlaga 4,61 százalék volt. 4,7 százalékos értéket a 4cast, a Morgan Stanley, a JP Morgan és a Goldman Sachs várt.
Kedvezőtlen hír, hogy a maginfláció egy hónap alatt 0,3 százalékkal nőtt, így éves szinten már 2,7 százaléknál jár a mutató, amely tavaly június óta a legmagasabb érték. Az adatok azt mutatják, hogy a külső ársokk eredményeként beindult árdrágulás, lassan, de biztosan kezd átgyűrűzni az egyéb termékek és szolgáltatások árába is.
A korábban említett élelmiszer árak mellett egy hónap alatt a ruházkodási termékek ára ugrott meg jelentős, 4 százalékos mértékben, amit egyrészt az ilyenkor szokásos szezonális változásokra, másrészt az utolsó megfigyelt ár szezonon kívüli továbbvezetési módszerének megváltozására vezet vissza a KSH. Az egyéb cikkek szintén az átlagosnál nagyobb mértékben (0,9%) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok és a gyógyszerek, gyógyáruk ára egyaránt 1,8%-kal nőtt. A szolgáltatások körében bekövetkezett 0,3%-os áremelkedés átlag alatti volt. A háztartási energia esetében kis mértékű áremelkedés (0,1%) volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
12 hónap alatt, 2010. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (68,0%), a liszt (62,1%), az étolaj (23,5%), az idényáras élelmiszerek (20,0%), a tej (12,7%) és a kenyér (12,2%) ára. Árcsökkenés következett be a tojás (6,3%) és a sertészsiradék (5,2%) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalékkal, a távfűtésé 9,8 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 15,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 3,4 százalékkal nőtt. Átlag alatt emelkedett a ruházkodási cikkek (2,2%) és a szolgáltatások ára (2,0%), ez utóbbin belül a csatornadíj 9,8, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,0 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal, a szeszes italok, dohányárukért átlagosan 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció áprilisban elérhette csúcspontját, így a következő hónapokban elkezdődhet az infláció fokozatos mérséklődése. Az infláció csökkenését segítheti az üzemanyagárak csökkenése, amit az olajpiaci árkorrekció okozott, a forint erősödése, a kereslet továbbra is fennálló gyengesége, az év második felétől pedig a tavaly megkezdődött élelmiszerár robbanás miatti magas bázisok "kiesése".
Amennyiben idén kedvezőbb terméseredmények lesznek, egyes - főleg szezonális - élelmiszerek esetében akár árcsökkenés is elképzelhető. Így az év végére 3,4 százalékra csökkenhet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 4 százalék lehet. Az MNB 3 százalékos inflációs célkitűzésének elérését jövő év közepére tartja elképzelhetőnek Suppan, amihez továbbra is változatlanul 6%-on kell tartani az alapkamatot.
mfor.hu
