3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Németország kiáll a pénzügyi tranzakciós adó minél szélesebb körű bevezetése mellett, akkor is, ha nem sikerül az EU valamennyi tagországával elfogadtatni az új adófajtát - közölte csütörtökön a berlini pénzügyminisztérium.

Az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott elképzelés támogatásáról a konzervatív-liberális kormánykoalíció és a baloldali ellenzék csütörtöki egyeztetésén állapodtak meg. A liberálisok eddig elutasították a tranzakciós adót, a konzervatívok pedig nem támogatták egyöntetűen, végül azonban engedtek az ellenzéknek, amely egyebek mellett ehhez köti az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum ratifikációját. A kormányközi szerződés törvénybe iktatáshoz kétharmados többség szükséges a német törvényhozásban, a Merkel-kormány ezért az ellenzék támogatására szorul.

A csütörtöki megállapodás szerint a kormány támogatja az EB kezdeményezését, ha pedig a várakozásoknak megfelelően nem sikerül mind a 27 tagállammal elfogadtatni a brüsszeli javaslatot, akkor Berlin arra törekedik majd, hogy "minél több tagországgal minél többet" érjen el az ügyben.

Az új adófajta egyik ellenzője Nagy-Britannia. David Cameron brit kormányfő Angela Merkel kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalásai után is hangsúlyozta, hogy országa - amely egyébként már évtizedek óta adóztatja a pénzügyi tranzakciókat - nem támogatja az uniós különadó bevezetését. Nagy-Britannia a fiskális paktumhoz sem kíván csatlakozni. Cameron ezt is megerősítette Berlinben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezet stabilitásának helyreállításához "fontos, de nem elégséges" a paktum. Úgy vélte, az övezetben - amelyhez Nagy-Britannia ugyancsak nem kíván csatlakozni - mindenekelőtt a bajba került bankok feltőkésítésére és a válság terjedését gátló eszközök, a tűzfalaknak is nevezett kríziskezelő alapok megerősítésére van szükség.

Az EB tavaly szeptemberben bemutatott javaslata a pénzügyi intézmények közötti tranzakciókra vonatkozik. Az adót akkor kellene megfizetni, ha a tranzakcióban résztvevő felek közül legalább az egyik székhelye az Európai Unióban van. Az adó minimális mértéke részvények és kötvények esetében a tranzakciós érték 0,1 százaléka, származtatott termékek adásvételénél pedig 0,01 százalék. A tagországok magasabb adókulcsot is megállapíthatnának a brüsszeli javaslat szerint. A 2014-ben bevezetendő új adóra azért van szükség, hogy a pénzügyi szektor is kivegye részét a válságkezelés terheiből - érvelt a bizottság.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!