A harmadik energialiberalizációs csomag magyarországi végrehajtásáról készült jelentés arra is rámutat, hogy az infrastruktúra fejlesztése az állami tulajdonban lévő cégekre, főként az MVM-re korlátozódott, és elsősorban uniós alapok igénybevételét jelentette - olvasható a Bruxinfon.
Brüsszel szerint a nemzeti szabályozó hatóságnak biztosítani kell azt a jogot, hogy a kormánytól függetlenül határozhassa meg a hálózati tarifákat. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy „a döntésekkel szembeni fellebbezési eljárások nem alkalmasak annak szavatolására, hogy a szabályozói döntéseket ténylegesen kétségbe lehessen vonni. „A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét erősíteni kell” – szögezi le a dokumentumban a Bizottság.
A Bizottság úgy látja, hogy a rezsicsökkentés és más szabályozói intézkedések, így a szektoriális adók és a piacba való beavatkozások miatt a hálózatok üzemeltetői és az energia szolgáltatók „jelenleg pénzügyi veszteségeket szenvednek”. „A szabályozói keretben bekövetkezett változások eredményeként a befektetői légkör romlott” – húzza alá a jelentés.
Hozzáteszi, hogy mivel a külföldi társaságok túladnak üzleti érdekeltségeiken a magyar államnak, „Magyarországon egy nagy állami tulajdonú energiaszektor van kialakulóban”. „Általában elmondható, hogy az ország profitálna egy olyan szabályozói keretből, ami stabil, és a beruházás és a verseny irányába hat az áram- és a gázpiacokon” – szögezi le a testület.
A Bizottság szerint 2013-ban a rezsicsökkentés bizonyos torzulásokat idézett elő és megnövelte az árkülönbséget a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piacok között.
mfor.hu
