Míg ugyanis a pénzügyi teljesítést minden esetben a pénz számlára érkezése (illetve annak jóváírása) jelentette, a sárga csekkes befizetéseknél mindenki elfogadta a postai bélyegzőn szereplő időpontot. A pénzforgalmi szabályoknak az unió egészére kiterjedő módosítása viszont változtat ezen a helyzeten. Fő szabály szerint a sárga csekkeket is a határidő előtt két nappal kell feladni (az érkezés időpontja a jövőben a valóságos beérkezés, nem a postai bélyegzőn szereplő dátum). Ez a módosítás viszont nem most november 1-jétől, hanem csak jövő májustól lép hatályba. Az érintettek ráadásul saját döntésük alapján továbbra is követhetik a jelenlegi gyakorlatot. A Napi információi szerint az adóhivatal egyelőre nem változtat (a dátumbélyegzőnek alighanem a legnagyobb jelentősége az adóbevallások esetében van, a tapasztalatok szerint ugyanis a postahivatalok a legnagyobb rohamot a határidő lejártakor érzékelik). Szakemberek szerint a közüzemi szolgáltatók sem valószínű, hogy rigorózusan kezelik majd a pénz beérkezésének időpontját (ezek eleve nem jelentenek olyan nagyságrendű pénzmozgást, amely esetében számítana a két nap).
Az egész kérdés jelentősége csökkenhet, ha a sárga csekk végre a vártnak megfelelő ütemben szorul majd vissza. A csoportos beszedések (csob) aránya a teljes bankközi forgalmon belül öt év alatt majdnem megkétszereződött. Az egy ügyletre jutó érték közben határozottan csökkent, ami szakértők szerint az ilyen megbízások terjedésére utal (ennek egyébként némiképp ellentmond, hogy volumenben a csob-ügyletek aránya nem nőtt, hanem inkább mérséklődött). Nem biztos azonban, hogy a megbízások általánosabbá válását meg lehet ítélni a bankközi forgalomhoz viszonyítással. Az abszolút számok pedig csak viszonylag lassú térnyerésről tanúskodnak: öt évvel ezelőtt az év első nyolc hónapjában átlagosan mintegy 2,1 millió, az idén ugyanekkor pedig 2,6 millió beszedés valósult meg, írja a Napi.
