A hatékony, rendszerszemléletű tervezés olyan módszerek alkalmazását igényli, amelyek lehetővé teszik, hogy a tervdöntési problémák említett sajátosságait figyelembe vegyük. Ez a módszer pedig a különféle gazdasági-matematikai modellek felhasználása, amelyek abban segítenek, hogy egzakt módon vegyük figyelembe a tervdöntési feladatok azon tulajdonságát, hogy azok rendszert alkotnak.
A termelési, a gazdálkodási, fejlesztési a kereskedelmi és pénzügyi szférában a döntéshalmazokat illetve az egyes döntési feladatokat össze kell kapcsolni, lehetőség szerint együttesen kezelni oly módon, hogy a köztük levő összefüggéseket meghatározzuk. Lényegében ezt a logikát, tehát a rendszerszemléletű közelítést kell alkalmaznunk a gazdasági-matematikai modellek kidolgozásakor.
4.3. A folyamatsruktúra sajátosságai
Az előzőekben már sor került a tervezés folyamatelemeinek meghatározására. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg, meg kell adnunk a folyamatelemek kapcsolódásainak logikai rendjét, a kapcsolatok rendszerét, tehát a folyamatstruktúrát is.
Amint a 2. ábra mutatja, a tervezési rendszer működése nem nélkülözheti a feltüntetett funkcionális tevékenységek realizálását a megadott kapcsolatok szerint, beleértve az ellenőrzés és az eltérés-elemzés tevékenységét is.
A tervezési folyamatok funkcionális megközelítése mellett meghatározó jelentőségű a folyamatok reál aspektusa. A tervezési folyamatok ún. reálszféráját az információk áramlása, átalakítása jelenti. A tervezés reálfolyamatai tehát információs folyamatok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes tervezők és tervező szervek között valamint a tervező szervek és a végrehajtók, illetve a tervezés és az irányítás más alrendszerei között információ áramlik, tehát beszélhetünk információt adó és információt felvevő szervekről, ahol az információt adó és vevő szerepkör a rendszer működési igényeinek megfelelően változik.
A tervezés információs folyamatainak alapvető jellemzője a kommunikációs jelleg. A tervezés, mint információs folyamat azonban további sajátosságokkal rendelkezik. A tervezés reálfolyamatának meghatározó jelentőségű mozzanata
az információk átalakítása, a transzformáció, tehát az a tevékenység, melynek során a meglévő információk felhasználásával új információkat állítunk elő.
Az információk átalakításának alapvető tervezésbeli sajátossága, hogy a tervezési tevékenységek jelentős részénél nem egyszerű feldolgozásról van szó, hanem általában összetettebb számításokról, esetleg bonyolult gazdasági-matematikai modellek alkalmazásáról.
4.4. A tervek struktúrája
A tervezési folyamatok realizálásának eredményeként előállítjuk a terveket a tervezési tevékenység "termékét". A terveket illetően a strukturális kérdéseket legalább két aspektusból kell megközelítenünk.
Egyrészt foglalkoznunk kell az egyes tervek alkotórészeivel és a közöttük lévő kapcsolatokkal - ilyen esetben az egyes terveket is rendszerként fogjuk fel - másrészt vizsgálni szükséges a különböző típusú tervek kapcsolatait, összefüggéseit.
Amikor az egyes terveket rendszernek tekintjük, meg kell határoznunk a tervnek, mint rendszernek az elemeit (részeit, fejezeteit) és a közöttük lévő kapcsolatokat. Az egyes tervfejezeteknek a tervezés tárgyának tehát a tervdöntési problémáknak megfelelően kell felépülniük.
A tervezési rendszer modellje, mint controlling eszköz a metatervezésben
Az éleződő gazdasági versenyben a vállalatok működésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a hatékony tervezési-, irányítási rendszerek. Ugyanakkor a tervezést számos kritika éri mind stratégiai, mind operatív vonatkozásban.
