A kormánykoalíció szavazatával hétfőn elfogadott jogszabály az egységes társadalombiztosítási járulékot kezelő országos alap mellett a kezdetben létrejövő 22 állami tulajdonú egészségpénztár 49 százalékos tulajdonrészét magánbefektetőknek árverésre bocsátja.
Komoly az érdeklődés, hiszen óriási piacról van szó - mondta a Világgazdaságnak Mihályi Péter közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora, a több-biztosítós rendszer létrehozásának egyik megalapozója. S ugyan nem tartja kizártnak, hogy a politikai kritikák miatt a befektetők kivárnak, ám aki ezt teszi, később drágábban juthat tulajdonhoz.
A birtokon belülre kerülő üzleti biztosítók az egészségbiztosítás mellett számos egyéb biztosítást is kínálhatnak majd tagságuknak, így sokan kiszorulhatnak a piacról. Hasonlóan vélekedik Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a piaci logika azt diktálja: az jár jól, aki kapcsolt termékekben gondolkodik, például különféle kiegészítő, nyugdíj- vagy akár gépjármű- és ingatlanbiztosítások társításában.
Az OÉT munkavállalói oldala - a magántőke bevonása miatt - nem támogatta a törvényt. Ám Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke úgy látja: "a rosszal együtt kell élni", ezért a végrehajtási rendeletekben látni szeretnék a járulékfizetők véleményét. Azt javasolják, hogy a munkaadók és munkavállalók képviselőiből a pénztárak mellé kétoldalú bizottságokat hozzanak létre a döntések befolyásolására, áll a Világgazdaság írásában.
A kapacitásszűkítéssel és a vizitdíj bevezetésével meg kellett volna várni a finanszírozás reformját, maguk az új pénztárak dönthettek volna azokról – véli Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Kár, hogy az állam a piacra akarja bízni az egészségügyi rendszer szabályozását. Ahová beengedik a magántőkét, alapkérdés, hogy előtte szigorúan mindent szabályozni kell - szögezte le a Világgazdaságnak a közgazdász.
