Bajnai Gordon miniszterelnök még vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: részben a forint stabilitásának megteremtésével, részben banki megállapodásokkal szeretnék megakadályozni, hogy a devizahitelesek indokolatlanul elveszítsék otthonaikat.
A megállapodások jellegét a Szólás szabadsága című műsorban fejtette ki a kormányfő. Elképzelései szerint indokolt lenne a törlesztőrészletek maximalizálása: ha az árfolyamingadozás miatt átlépne a törlesztőrészlet egy bizonyos határt, úgy lehetőségük lenne a hiteleseknek forintra váltani az adósságot vagy meghosszabbítani a futamidőt.
A bankok valójában már most alkalmazzák a fenti módszereket: a legtöbb pénzintézetnél a hitelesek maguk állapítják meg azt a törlesztőrészlet-maximumot, amin túl már képtelenek fizetni adósságukat. Ebben az esetben a bank több lehetőséget is felajánl és igyekszik rugalmas lenni, hiszen senkinek nem érdeke a bedőlt hitelek, elárverezendő lakások számának növekedése.
Annyira drága a segítség, hogy nem éri meg
A kormányjavaslat részleteit ugyan a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének (BHKE) főtitkára, Lénárd Mariann sem ismeri, de véleménye szerint a mostani banki gyakorlatok nem nyújtanak megfelelő segítséget. Mint az mfor.hu-nak elmondta, a forintátváltás a jelenlegi magas árfolyamon nem jelent kiutat a gödörből, a futamidő meghosszabbítása pedig a legtöbb banknál olyan aránytalanul drága, hogy hosszú távon csak rosszabbul járnak vele a hitelesek. A főtitkár véleménye szerint ugyanis aránytalanul nő az évek száma, a törlesztőrészlet csökkenéséhez képest. Az előtörlesztésnek szintén magas díja van, tehát minden segítségnyújtás költsége olyan magas jelenleg, hogy a hitelesnek nem minden esetben éri meg élni a felajánlott lehetőséggel.
A BHKE javaslata szerint az igazi segítségnyújtást egy lakossági konszolidációs program jelentené, melynek keretén belül a hiteleseknek kedvező árfolyamon szolgáltatott forintátváltás lehetősége állna rendelkezésre. A másik lehetséges megoldás a szociális bérlakáshálózati rendszer újbóli bevezetése lenne: ebben az esetben az adós bérlőként maradhatna saját lakásában.
Lénárd Mariann szerint a hozzájuk forduló, nehézségekkel küzdő adósok száma ötvenszeresére nőtt az utóbbi fél évben. A bankok ezzel egy időben határokat feszegetnek: tartozásaikat tekintve a végsőkig el kell jutniuk az adósság-enyhítést kérelmezőknek ahhoz, hogy a bank valódi segítséget nyújtson. Állítása szerint erre egyre több példa van az utóbbi időben.
A bankok nem nyilatkoznak
Azt még nem lehet tudni, hogy a kormányjavaslatok a már meglévő lehetőségek feltételein pontosan mit és hogyan fognak változtatni. Éppen ezért az általunk megkérdezett bankok is óvatosak az állásfoglalással: az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések részleteinek ismerete nélkül ugyanis érdemben nem kívántak nyilatkozni arról, milyen hatással lehetnek rájuk az új szabályok.
Az mindenesetre kiderült, hogy a Bankszövetség nyitott a kormányjavaslatokra. Müller János vezető tanácsadó szerint a bankok is folyamatosan keresik a megoldásokat: például a közeljövőben életbe lépő állami készfizető kezességvállalási rendelkezést is széles körben támogatták a bankok. Az említett rendelet értelmében a 2008. szeptember 30-a után munkájukat önhibájukon kívül elveszítő hitelfizetők két éves türelmi időt kapnának, havi 10 ezer forint minimális díj befizetése mellett. A törvény jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár, mely a napokban várható.
Mindemellett hétfőn fogadta el a Parlament a teljes hiteldíj mutató (thm) szabályozásának áttekintéséről, a lakosságnak nyújtott hitelműveletekkel kapcsolatos tájékoztatás javításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozatot. Ennek célja a fenti fogalmak, valamint a tájékoztatás egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele. Az Országgyűlés egyúttal felkérte a kormányt a törvényi szabályozás előkészítésére.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum
