4p

Versenyképességi kérdés, hogy milyen egy ország polgári perrendtartása - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt.

A miniszter a versenyképesség jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül, tisztességes eljárásban, gyors döntés szülessen az ügyükben.

A miniszter emlékeztetett, az anyagi jogi szabályokat - amelyeket Trócsányi László "testnek" aposztrofált - az új Polgári törvénykönyvben 2013-ban megalkották, most pedig a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel a "lelket" is, ami "a testet működteti". Így a polgári viszonyok mind anyagi jogi, mind eljárásjogi értelemben teljes mértékben szabályozottak - jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette: a kormány szerdán tárgyalja a büntető eljárási kódexet, és várhatóan decemberben a közigazgatási perrendet is elfogadják, így az év végére valamennyi új eljárási kódexet megalkotják.

Wopera Zsuzsa a témáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy az új polgári perrendtartás koncentráltabbá teszi az eljárást, így akár már az első tárgyaláson is eldőlhet a jogvita. Mint mondta, ezt a koncentrált eljárást az osztott perszerkezet teszi lehetővé, amely nem engedi "egymásba csúszni" a perbeli cselekményeket, mert az új szabályozás szerint egy adott perbeli cselekményt főszabályként - például a keresetváltoztatást - csak az adott eljárási szakaszban lehet megtenni.

A miniszteri biztos szerint az új szabályozás tervezhetőbb, kiszámíthatóbb pervitelt jelent mindenki számára, a hatékonyság pedig megjelenik a perek időtartamában, a költségekben és az erőforrásokkal való gazdálkodásban is. Szólt arról is, hogy az új jogszabály nagy hangsúlyt fektetett a jogban járatlan emberek jogérvényesítésének segítésére, a jogi képviselet nélkül eljárók irataikat - például a keresetlevelet, ellenkérelmet - formanyomtatványon nyújthatják be, és a kitöltésükben is segítséget kaphatnak a bírósági panasznapokon.

Wopera Zsuzsa kérdésre válaszolva elmondta, koncepcionális kérdés volt, hogy szorosabbra vonják a meghatalmazottként eljárni jogosultak körét, és majd az ágazati jogszabályokban adnak felhatalmazást a perbeli eljárásukra.A miniszteri biztos kiemelte: megvan a kontinuitás a régi és az új perrendtartás között, az új perrendtartás tartalma 60 százalékban megegyezik a régivel.

Szabó Imre, a törvényjavaslatot előkészítő kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke a kodifikáció menetéről szólva elmondta, 2013-ban született kormányhatározat az új kódex megalkotásáról, széles körű egyeztetések zajlottak a hivatásrendekkel, és ennek nyomán készült el 2014 nyarára a 360 oldalas koncepció. A minisztériumban Wopera Zsuzsa vezetésével a munkacsoportok átnézték a szakmai észrevételeket, konferenciasorozatot tartottak és végül 2016 elejére készült el a törvénytervezet, amelyet a miniszter szeptemberben nyújtott be az Országgyűlésnek.

Wopera Zsuzsa arra a felvetésre, hogy a kodifikációs munkában eleinte jelentős szerepet vállaló Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke végül "megtagadta" a törvényt, kifejtette: széles körű egyeztetéssel készült a törvényjavaslat, a beérkezett javaslatok jelentős részét be is építették a tervezetbe, ugyanakkor sem Németh Jánostól, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári eljárásjogi tanszékétől nem kaptak észrevételeket. Szabó Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányhatározat rögzített bizonyos elvi kérdéseket, amelyeket nem lehetett az új szabályozás során megkerülni.

Trócsányi László jelezte: a minisztérium mindenkinek a véleményére kíváncsi, azokból építettek is a törvénybe, ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a jogszabályokat az Igazságügyi Minisztériumban működő kodifikációs bizottság készítse elő, mert a beterjesztett szövegért a tárca tartozik felelősséggel.

Arra a felvetésre, hogy miért nem volt ötpárti egyeztetés az új polgári perrendtartásról, Trócsányi László kifejtette: a tervezet március óta fent volt a tárca internetes oldalán, aki akarta, elküldhette az észrevételeit, azzal pedig nem tud mit kezdeni, ha valaki nem él a lehetőséggel. Ugyanakkor - jegyezte meg - az ő döntése volt, hogy nincs szükség a kérdésben ötpárti egyeztetésre.

Wopera Zsuzsa ehhez hozzáfűzte: a parlamenti pártokkal való egyeztetés terepe az Országgyűlés, a politikai pártok a javaslat szeptember 2-ai benyújtásától kezdve megfogalmazhatták észrevételeiket és tehettek módosító javaslatokat.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!