A pénteki OÉT-ülésen Oszkó Péter ismertette a kormány 2010-es adó- és járulákváltoztatási terveit. A munkáltatói és munkavállalói oldal kifejezte aggályait amiatt, hogy az anyagot mindössze két nappal az egyeztetés előtt kapták meg, és kérték a kabinetet, hogy folytassanak további egyeztetéseket a témában. A kormány erre nyitottnak bizonyult, így az elkövetkező hetekben több alkalommal is tárgyalnak majd a részletekről.
A mai tanácskozáson mindenesetre az érdekképviseletek első körben jelezték észrevételeiket az adó- és járulékváltozásokat illetően. A munkavállalói szakszervezetek egyebek között szorgalmazták, hogy a magas jövedelműek járuljanak jobban hozzá az arányos és igazságos közteherviseléshez. Ugyanakkor jelezték, hogy a legalacsonyabb jövedelemsávba tartozók – közel kétmillióan – gyakorlatilag nem kapnának semmit, ha a tervezet a jelenlegi formában valósulna meg. Hiába a minimális keresetnövekedés, ha a másik oldalon a tervezett adóváltozások (áfa-emelés, juttatások megadóztatása) jelentősen sújtják őket – fogalmazott Pataky Péter soros elnök.
Oszkó Péter reagálásában jelezte: az alacsony jövedelemsávba tartozókat éppen arra próbálják ösztönözni, hogy plusz teljesítménnyel az átlagos bért keresőkhöz közelítsenek. Mint mondta, ebbe a csoportba nem csak munkavállalók, hanem nagy számban vállalkozók is tartoznak, akiket arra kell rábírni, hogy ha ténylegesen nagyobb bevétellel rendelkeznek, akkor ne a minimálbér után adózzanak. Hozzátette: az ő adóterhük eleve alacsony, így nem tudnak azon tovább csökkenteni.
Nem értenek egyet a cafeteria megadóztatásával
Kifogásolták a béren kívüli juttatások fokozott megadóztatásának szándékát is: szerintük nagyobb körben kellene meghagyni az adómentességet (az üdülési csekkek, az étkezési utalványok, a helyi közlekedési bérlet, a beiskoláztatási támogatás és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések esetében is), hiszen ha olyan magas adóbevételekkel kell számolniuk a munkáltatóknak, mint ahogy a kormány tervezi, szerintük ezek a juttatások teljesen meg fognak szűnni, és feltételezhetően munkavállalói jövedelem sem keletkezik majd belőlük.
A munkaadó oldal közölte: elfogadják, hogy a béren kívüli juttatások túl nagy köre adómentes jelenleg. Ugyanakkor szerintük a gazdaságpolitikai megközelítés is indokolt lenne: meg kellene vizsgálni, mi az, ami a gazdaságot élénkíti, és azt továbbra is adómentesen adhatóvá tenni. Oszkó Péter szerint viszont csak a szociális jellegű juttatásokat szabad benne hagyni ebben a körben, hiszen ezzel elkerülhetik, hogy ezeket bérhelyettesítőként adják.
Pataky Péter érdekes elemnek tartotta a szuperbruttósítást, hiszen - mint mondta - ez csak részben történne meg - például a járulékoknál nem kerülne rá sor, ami jelentősen bonyolítaná a rendszert. Ráadásul az effektív adókulcsok így nem csökkennének, hanem emelkednének – hangsúlyozta.
Értetlenségének adott hangot ennek kapcsán a munkáltatói oldal is, amely nem fogadta el Oszkó érvelését, miszerint erre azért van szükség, mert a munkavállalók most nem látják, hogy ténylegesen mennyit teljesítenek. Mint Rolek Péter, a munkaadók szóvivője elmondta: ha csak ez az oka a lépésnek, akkor szívesen feltüntetik az adóbevalláson ezt az összeget.
Munkáltatók: nincs adócsökkentés
A munkáltatók közölték azt is, hogy - Oszkó Péter állításával ellentétben - a tervezetben nem látnak tényleges adócsökkentést, bár elismerték: az jelentős adóátrendezést tartalmaz. Szívesen látnák azt is, hogy a kormánynak milyen további javaslatai vannak a 2009-2010-es év utáni időszakra. Mint közölték, erre a befektetői bizalom erősítése érdekében van szükség.
Rolek Ferenc jelezte: a rehabilitációs járulék ötszörösére emelése sokkszerűen érte az érdekképviseleti oldalt. Mint mondta, hibás a kormány érvelése, miszerint ezt visszaadnák a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésével: szerintük így is jelentős többletkiadásra kényszerülnének a vállalkozások.
Oszkó Péter válaszában elmondta, hogy nekik más számításaik vannak, úgyhogy ezeket egyeztetni kell. Aggályukat fejezték ki a jövedéki adó többszöri emelése miatt is, mivel ebben az üzemanyag is benne van, ezért ez a legtöbb vállalkozást érinti.
A vagyonadó kapcsán megjegyezték: szerintük a 30 millió forintos sáv kijelölése igazságtalansághoz vezethet, ráadásul fennállhat a kettős adóztatás problémája is. A munkaadók nem tartják igazságosnak azt sem, hogy az önkormányzati és állami szervek a kivételek közé tartoznak - nem értik, hogy nekik miért nem kell ezt a fajta adót megfizetni.
Kovács Zita
