A szakértő szerint az adóreform csak a költségvetési reformmal együtt képzelhető el, vagyis adócsökkentésre akkor lesz csak mozgástér, ha a költségvetés kiadási oldalát racionalizálják, csökkennek a kiadások, és ily módon az állam újraelosztó szerepe is. Ha a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben következetesen végiggondolja a költségvetési kiadások csökkentési lehetőségeit, ez jó kezdet az érdemi adóreform irányába - hangsúlyozta.
A kormány álláspontja szerint most a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése élvez elsőbbséget, az adócsökkentésre nincs mozgástér. A parlamenthez e héten benyújtott adócsomag így nem tartalmaz érdemi változásokat, adó- és járulékcsökkentést, hanem alapvetően technikai jellegű kiegészítésekre, egyszerűsítésekre került sor - mondta Veszprémi István.
A társasági adó módosítására vonatkozó korábbi javaslatok a mostani tervezetbe nem kerültek be, az adó alapja és mértéke így nem változik, s a szolidaritási adó is megmarad gyakorlatilag változatlan formában - mutatott rá az adószakértő.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításának célja a feketegazdaság visszaszorítása és az adminisztratív terhek csökkentése; az adózókat az ellenőrzési bírságok szigorításával kívánják jogkövető magatartásra ösztönözni.
A szakértő ezek közül lényeges változásnak nevezte a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szankcionálás szigorítását, aminek révén a nyugtát nem adó társaság alkalmazottjának közvetlen felettese is megbírságolható. Kiemelte továbbá, hogy a javaslat szerint a cégek csak bírság terhe mellett teljesíthetnék egymás közötti 250 ezer forint feletti ügyleteiket a jövőben készpénzben. A javaslat az adószám felfüggesztésének lehetőségeit is kibővíti, továbbá a törvénybe új jogintézményként – az adóhatósági adómegállapítás helyett - bekerült az egyszerűsített adóbevallás - tette hozzá.
Veszprémi István úgy vélekedett, hogy a feketegazdasággal kapcsolatos problémákat a javasolt apróbb módosítások nem oldják meg, ehhez nélkülözhetetlen a járulék- és adócsökkentés, de a javasolt lépéseket támogatni lehet.
Az szja-ban az összevont adóalap érdemben nem változott, a 18 százalékos sávhatár felemelése - a korábbi tervek szerint 1,7 millióról 2 millió forintra nőtt volna - elmarad, mert a költségvetésnek bevételcsökkenést okozott volna. A javaslat szerint megszűnne ugyanakkor a 35 százalékos osztalékadó, helyére 10, illetve 25 százalékos kulcs lépne. Az szja törvényben új elem a háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó adókedvezmény. A változások közül a szakértő az adómentes béren kívüli juttatások együttes (400 ezer forintos) korlátozásának megszűnését, az egyedi korlátok bevezetését emelte ki.
A cégautó adóról külön törvény rendelkezik; a korábbi, értékhez kötődő adózást vagyoni típusú adó váltja fel, a hengerűrtartalomtól függően 7 ezer vagy 15 ezer forintot kell a tulajdonosnak fizetnie. A javaslat elfogadása esetén csökkenni fog a cégautókhoz kapcsolódó adóteher - mondta Veszprémi István. Az adószakértő kiemelte továbbá a kamat definíciójának módosítását.
Az áfában is csak apró, technikai jellegű változásokra kerül sor. A fiktív számlakibocsátás visszaszorítása érdekében szigorítják a bizonylatolást, így a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Változik a számlakiállítás határidejére vonatkozó szabályozás is: továbbra is a teljesítéshez kapcsolódik, illetve az előleg kézhezvételének napjához, de a 15 napos határidő helyett a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított ésszerű időn belül kell kiállítani, amelyet a törvény definiál.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy a javaslat mentesíti az adózás alól a külföldi telephelyet, ha az adózó külföldön valamilyen, a vállalkozást terhelő önkormányzati adót fizet - mondta Veszprémi István.
