A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a harmadik negyedév végén 74,2 százalék (25 883 milliárd forint) volt (a második negyedév végén 75 százalékon állt az adósságráta. Ez már most alacsonyabb a tavaly év végi 74,7 százaléknál, vagyis kimondhatjuk, hogy az adósságharcot illetően hátradőlhetnek Orbánék; idén ezt már megnyerték. Noha egy negyedév még hátravan az évből, ebben az időszakban adósságot jelentősen növelő hatás nem várható. Sőt, az aszfaltügy miatt ebben az időszakban várhatóan még milliárdok fognak befolyni a költségvetésbe.
Az adósság csökkenéséhez a devizaadósság leértékelődése 178 milliárd forinttal járult hozzá, ennek hatását a nettó hitelfelvétel 153 milliárd forinttal mérsékelte. Az államháztartás nettó tartozása (22589 milliárd forint) a GDP 64,7 százalékát tette ki 2016 harmadik negyedévének végén.
2016 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 315 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentősen növekedett a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, és tranzakcióból fakadóan emelkedett a központi kormányzat tulajdonában lévő részvények állománya is. Az előző negyedévhez hasonlóan csökkenés mutatkozott a pénzügyi derivatívák tekintetében, és jelentősen visszaestek az EU-val szembeni követelések is. A kötelezettségek terén az előző negyedévinél jóval kisebb mértékű növekedés mutatkozott a kincstárjegyek esetében, mivel a lakosság vásárlásai a korábbiakhoz képest mérsékeltebb ütemben emelkedtek, a pénzügyi vállalatok által tartott állomány pedig jelentősebb mértékben csökkent. Az államkötvény-állomány a jelentős nettó értékesítés következtében erőteljesen növekedett. A vásárlások túlnyomó részét a hitelintézetek bonyolították, de a lakosság részéről is mutatkozott kisebb mértékű kereslet. Lelassult viszont a külföldiek által tartott állampapír-állomány visszavásárlási folyamata, az előző negyedévekben tapasztalt dinamika e tekintetben mérséklődött.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 64 milliárd forint volt 2016 harmadik negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei közül erőteljesen növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, pénzügyi kötelezettségeik tekintetében pedig növekedtek a vállalatokkal szembeni egyéb tartozásaik.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 33 milliárd forint volt. Eszközeik közül csökkent a központi kormányzatnál tartott betétállomány és a háztartásokkal szembeni járulékkövetelés, kötelezettségeik terén pedig növekedett a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2016 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka (1746 milliárd forint) volt. Az utóbbi negyedévekben folyamatosan mérséklődött a szektor pénzügyi megtakarítása, mely 2016 harmadik negyedévében a negyedéves GDP 2,2 százalékát tette ki (201 milliárd forintot). A háztartások pénzügyi eszközeinek bővülésében továbbra is az állampapírokba történő befektetésnek volt meghatározó szerepe. Ezen belül a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet, de a hosszú lejáratú államkötvények állománya is folyamatosan bővült. Ebben a negyedévben a lejáró banki kötvények miatt jelentősen csökkent a háztartások hitelintézetekkel szemben fennálló követelése és ugyancsak csökkent a hitelintézeti kibocsátású tőzsdei részvényekben lévő befektetése is. A betétállomány a devizabetétek jelentős növekedése eredményeként bővült, miközben a forintbetétek állománya csökkent.
mfor.hu
