Ötvenen látták el kézjegyükkel a dokumentumot, heten vélhetően az év végéig teszik meg ugyanezt, amikorra ténylegesen megkezdi működését a pénzintézet.
Az ünnepségen Lou Csi-Vej kínai pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a bank, amely alig két év alatt született meg Kína kezdeményezésére, magas normáknak és a nemzetközi szabályoknak megfelelően, hatékonyan és átláthatóan fog működni.
A 100 milliárd dollárosra tervezett törzstőke 75 százalékát ázsiai országok adják, hozzájárulásuk alapjául gazdasági teljesítményüket vették figyelembe.
A három legnagyobb részvényes Kína, India és Oroszország 26,06, 7,5 és 5,92 százalékos szavazati aránnyal. Sajtójelentések szerint a negyedik Németország, amelyet Dél-Korea követ. Pekingben azt állítják, Kína nem törekszik vétóra a bank döntéshozatalában.
Az intézményi rendszer felállását is tartalmazó, 60 cikkelyből álló alapszabályt elsőként Ausztrália képviselője írta alá. Európából itt volt többek között Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország küldötte. Dánia, Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Kuvait, Lengyelország, Malajzia és Thaiföld még nem hozta meg az alapítói csatlakozáshoz szükséges kormányzati vagy törvényhozási döntést. A most elfogadott dokumentumot még minden aláíró országnak jóvá kell hagynia.
A multilaterális intézményt a szakmai közvélemény a nyugati dominanciájú Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank (ÁFB) versenytársának tekinti, amelynek elsőrendű célja az ázsiai kontinens jelentős infrastrukturális lemaradásának enyhítése, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő beruházások finanszírozása.
Megfigyelők szerint az AIIB viszonylag gyors tető alá hozásával és befolyásos fejlett országok megnyerésével Kína egyértelmű diplomáciai és stratégiai sikert ért el. Azt is hozzáteszik, a bankalapítás szándéka mögött nem kis részben az húzódott meg, hogy bár Peking több alkalommal is kezdeményezte a jelenlegi nemzetközi pénzintézetek reformját, de ezt Washington megakadályozta.
Az Egyesült Államok és szövetségese, Japán nem jelentkezett az AIIB alapító tagjai közé, de a South China Morning Post című lap hétfői számában idézett forrás szerint Washington átértékelheti álláspontját és elképzelhető, hogy Hszi Csin-ping elnök szeptemberi amerikai látogatása során ismét napirendre kerül Washington esetleges szerepvállalása. Kína részről már megerősítették, az ajtó nyitva áll.
MTI
