A jövedelmezőség gyenge lesz, hiszen számos szakágazat küzd értékesítési problémákkal, és a nemzeti kiegészítő támogatások elvonása miatt az uniós támogatások volumene is mérséklődik. Ugyanakkor a gazdasági válság hatásai az agráriumot nem érintették olyan mértékben, mint a többi magyar gazdasági ágazatot. A jövedelem és az általános likviditáshiány jövőre várhatóan tovább mérsékli a szektor kibocsátását, mivel a gazdák a műtrágyán, vegyszereken és a minőségi vetőmagok használatán spórolnak.
A mezőgazdaság 2009-es termelési szintje várhatóan 10-12 százalékkal marad majd el a tavalyitól. A termelői árak is lényegesen alacsonyabbak, mint a múlt évben: 2009 első nyolc hónapjában az árak átlagosan mintegy 20 százalékkal múlták alul az előző évit. Az év első nyolc hónapjában a mezőgazdasági kivitel volumene 1,3 százalékkal volt kisebb a bázisnál. A forintban számolt árbevétel ugyan 1,7 százalékkal emelkedett, de euróban számítva 11,7 százalékos volt a visszaesés. Az import értéke számottevően nőtt húsból, húskészítményekből.
Folytatódott az élelmiszeripar belföldi piacvesztése is - a csatlakozás óta ez már 30 százalék. A szakágazat tavaly már veszteséges volt, a saját tőke nominálértéke stagnál, reálértéke pedig negyedével csökkent 2002 óta. Az élelmiszeripar likviditása a kritikus határon van, a cégek a napi működés finanszírozásáért küzdenek, miközben nő az eladósodottságuk. Az élelmiszer-kereskedelem idei első nyolchavi értékesítései 3,4 százalékkal maradtak el 2008 azonos időszakától, és a trend várhatóan folytatódik. Az élelmiszerárak emelkedése éves szinten azonban csak 5 százalék körül alakul, szemben a tavalyi 11,5, illetve a tavalyelőtti 10,2 százalékos drágulással - idézte Szabó Mártont a Napi Gazdaság.