A testület MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.
Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összevonása és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmányellenes.
A személyijövedelemadó-törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. E szerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.
Az Ab megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét.
Mint írták, az Ab abból indult ki, hogy a gyermek nevelésére az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem annál kisebb - mutatott rá a testület. Hozzátették: az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.
A testület határozatában ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonásának hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.
