Az OTP Bank az MTI érdeklődésére közölte: tudomásul veszik az Országgyűlés döntését a bankkártyás fizetéseknél alkalmazott belföldi bankközi jutalékrendszerrel (interchange díjak) kapcsolatos törvényjavaslat elfogadásáról. Ugyanakkor véleményük szerint az interchange díjak törvényben megfogalmazott mértékű csökkentése fékezi a piaci versenyt, visszafogja a kártyakibocsátással és az üzemeltetéssel, fejlesztésekkel összefüggő banki tevékenységet, és gátolja az eddig dinamikusan fejlődő elektronikus fizetés további térnyerését.
A bank szakemberei úgy vélik, hogy az elfogadott javaslat jelentős alkotmányossági problémákat vet fel. Az OTP Bank emlékeztetett: a bankközi jutalék - mint azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által korábban eljárás alá vont bankok közleményükben megállapították - a bankkártyát kibocsátó, illetve az azt elfogadó bankoknak, valamint a kártyatársaságoknak a bankkártyás fizetéseknél felmerülő költségeit fedezi, és egyidejűleg biztosítja, hogy a vásárlás során a kártyahasználat a fogyasztó számára ingyenes legyen, ami egyértelműen a fogyasztók érdekeit szolgálta és szolgálja. E költségelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kiszámítható piaci viszonyok között a magyarországi bankok az elmúlt másfél évtizedben világszínvonalú, megbízhatóan működő bankkártya-rendszert alakítottak ki.
Bankszövetségi források szerint majdnem példa nélküli az a folyamat, amelynek során kialakultak, illetve elfogadásra kerültek a kártyás műveletek utáni jutalékok. A javaslatok komoly államigazgatási és szakmai egyeztetés nélkül kerültek a parlament elé, s a képviselők a kormány ellenében fogadták el azt. A szabályozás a javaslattevők szándékával ellentétben nem a piac és a fogyasztók érdekeit szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, fékezi a piac fejlődését.
A hétfőn elfogadott pénzügyi törvénycsomag többi eleméről a bankszövetségnél az MTI érdeklődésére úgy vélekedtek: bár nem minden javaslat úgy ment át, ahogyan a szakmai egyeztetésekben kialakult, összességében jó döntések születtek, ami alapvetően annak tudható be, hogy nagyon jó együttműködés volt a Pénzügyminisztérium, a PSZÁF és a bankszövetség szakértői és vezetői között.
A jogszabály kiváltotta a MasterCard megdöbbenését is, amely jogi lépéseket fontolgat a jogszabály megsemmisítése érdekében, amely a bankkártyák magyarországi történetében először, szabályozza a bankközi jutalék díját. Kifogásolják, hogy a parlament hatástanulmány és nyilvános konzultáció nélkül fogadta el szabályozást.
A rögzített árstruktúra bevezetése a nemzetközi kártyatársaság szerint káros az elektronikus fizetés hazai fejlődésére, és rendkívül kedvezőtlenül érinti a kártyaüzletág összes résztvevőjét, így a kártyabirtokosokat, a kereskedőket és a bankokat egyaránt, és aláássa azokat a törekvéseket, amelyek az elektronikus fizetés terjedését szorgalmazzák a nehézkes és költséges készpénz-használat helyett.
Érdekes momentum, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely igazán nem bánik kesztyűs kézzel a bankokkal, a döntés előtt arra figyelmeztetett: körültekintően és rugalmasan kell szabályozni a bankközi jutalékokat.
Az alacsonyabb bankközi jutalékok csökkentik a kártyaelfogadást végző bankok költségszintjét, így azok olcsóbb szolgáltatást tudnak ajánlani a kereskedőknek, ez pedig megjelenik az alacsonyabb fogyasztói árakban; a kártyakibocsátó bankok bevétele ugyanakkor csökken, ami miatt megnőhetnek a kártyabirtokosok által fizetett díjak, csökkenhetnek a kártyahasználatot ösztönző előnyök - mutatott rá a versenyhivatal.
Az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) ugyanakkor nincsenek ilyen aggályai, úgy véli, a magas kártyahasználati díjak gátolják a bankkártya használat elterjedését, mivel sok kereskedelmi kisvállalkozás e költségtényezőt eleve nem tudja vállalni. A hétfőn elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat elfogadásával a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak, ami egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések március 1-jén lépnek hatályba, az is, mely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költség a fizetett összeg 0,3 százaléka, de maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik.
MTI/Menedzsment Fórum
