Január 17-én a PM végleges számokat közölt az államháztartás 2005. évi helyzetéről. Eszerint a deficit mintegy 40 milliárd forinttal lett kedvezőbb a tárca prognózisánál, sőt még jelentősebb a "túlteljesítés" a költségvetési törvényben szereplő összeghez viszonyítva.
Mindezek után talán nehezen értelmezhetők az elmúlt hónapokban megjelent pesszimista elemzői és piaci kommentárok a költségvetés helyzetéről. A felületes szemlélődő számára paradoxnak tűnő helyzet megoldásához a módszertanon keresztül vezet az út.
A PM által közzétett és fent hivatkozott számok ugyanis nem az uniós módszertan szerint értendők. Az más megközelítést alkalmaz: például sokkal szigorúbbak a magánszektor bevonásával megvalósuló állami beruházások elszámolásai (lásd: autópálya-finanszírozás) vagy a privatizációs bevételek megjelenítése (lásd Budapest Airport Rt. privatizációja).
Az Eurostat tavasszal és ősszel is felülvizsgálja egy ország előző évi költségvetését, és rányomja a bélyegét az általuk elvárt módszertan szerinti deficitre. Előzetes becslések azt mutatják: ezen számítási rend szerint az államháztartás teljes hiánya a GDP 7,4 százaléka körül alakul, ami mintegy 550 milliárd forinttal haladja meg a PM előzetes várakozásait, illetve az Európai Bizottságnak korábban "beígért" összeget. A költségvetés helyzetével kapcsolatos aggodalmak tehát alapvetően ebből erednek.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy az Európai Bizottság elismeri a nyugdíjreform keretében tett lépéseket, és a kötelezően magán-nyugdíjpénztárakba fizetett összegeket - amelyek tehát kiesnek a költségvetésből - "jóváírja". Ezt a kedvezményt azonban csak bizonyos megkötések mellett adja meg.
A két legfontosabb kitétel, hogy csak 2009-ig élhetünk a lehetőséggel, s addig is évről évre csökkenő mértékben.
Számításaink szerint míg 2005-ben a GDP 1,3 százalékára rúgott a figyelembe vehető hiánycsökkentő tétel, addig 2008-ra ez a GDP 0,6 százalékára olvad. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2005. évi "valós" 7,4 százalékos hiányt kell lecsökkenteni 2008-ra 3,6 százalékra, hogy - az akkor még figyelembe vehető nyugdíjkorrekcióval együtt - "átcsússzunk" a léc alatt. Három év alatt összesen a GDP 3,8 százalékát kell megtakarítani, ami megközelíti az 1000 milliárd forintot.
Fontos tehát ezt is figyelembe venni, és ajánlatos az uniós módszertan és korlátok mellett kiszámolt megtakarításhoz méretezni az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó elképzeléseket.
Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
