"Az eurózóna gyengesége következtében visszaeső export és ennek kihatása mellett a halogatott gazdasági reformok jelentik a legnagyobb veszélyt a kínai gazdaság növekedésére" - mondta a január végén Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon Hu Su-li (Hu Shuli), a Caixin gazdasági és pénzügyi magazin alapítója és főszerkesztője. A Forbes magazin által a Kína hét legbefolyásosabb személyiségének egyikeként számon tartott Hu úgy fogalmazott, az elmúlt 30 év fejlődése van veszélyben, a gazdaság ugyanis mind nagyobb mértékben kerül az állam befolyása alá.
Hu véleményét osztotta a fórumon Csang Vej-jing (Zhang Weiying), a Pekingi Egyetem üzleti iskolájának dékánja. "Nem laza monetáris politikára és alacsony kamatlábakra, hanem reformszemléletű vezetőkre és vállalkozókra van szükség" - fogalmazott Csang.
A davosi véleményekkel értettek egyet a legutóbbi Ázsiai Pénzügyi Fórumon részt vevő kínai kormányzati hivatalnokok és üzleti vezetők is. A legnagyobb gond, hogy a kínai vezetés rövid távú ösztönzőkkel kezeli a válságot, miközben nagyobb mértékű változásokra lenne szükség. Az időben meghozott, mélyreható pénzügyi és politikai reformok hiánya a gazdaság növekedését vethetik vissza - hangzott el a fórumon.
Az "átmenet csapdája" fenyegeti ma leginkább az országot - írta Szun Li-ping (Sun Liping), a pekingi Csinghua Egyetem szociológiaprofesszora legutóbbi tanulmányában. Ez azt az időszakot jelenti, mikor egy rendszerben reformok indulnak, ám az átmeneti időszakban meggyökerező érdekek gátolják a további változásokat. Ez a folyamat egy társadalmi és gazdasági fejlődés eldeformálódását és jelentős problémák felhalmozódását eredményezi - véli Szun, aki a Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő posztjára esélyes Hszi Csin-ping (Xi Jinping), jelenlegi alelnök doktori disszertációjának tanácsadója volt.
Az elmúlt években számos fontos reformintézkedést polcra tettek Kínában, a politikai reformok egy helyben állnak - véli a professzor. "Ha azt mondjuk, az 1980-as éveket reformok jellemezték és az 1990-es első felét is, második felét pedig a nyitás, akkor az elmúlt tíz évben a stabilitás fenntartása volt a meghatározó" - áll a tanulmányban.
Kínának a szabadság, racionalitás, egyéni jogok, piacgazdaság, demokratikus politika és a jogállamiság irányába kell elmozdulnia. A reformoknak a társadalom bevonásával, felülről kell történniük, egyenlő és igazságos konszenzus után - írja Szun.
MTI
