Komoly kihívásokkal szembesül a malomipar, hiszen lényegében spekulációs játék folyik a piacon, senki nem tudja, hogy éppen aktuálisan mennyi búza van még az országban és az elég lesz-e a következő aratásig - emelte ki Poór Zoltán, a Pannonmill Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint nem azért emelkedik fél éve folyamatosan a liszt ára, mert a malomipar bármilyen áremelést ki tud kényszeríteni, hanem azért, mert a búza ára is a duplájára emelkedett tavaly nyár óta.
Rossz minőségű volt a tavalyi termés
"Tavaly nyáron a csapadékos időjárás nem csak az aratást nehezítette meg, de a búza minőségét is befolyásolta. A jó búzára hamar lecsaptak a külföldi vevők, így a magyar vevők számára a hasznos gabona mennyisége csökkent" - emelte ki Poór Zoltán. A Pannonmill elnök-vezérigazgatója hozzátette: néhány hónap múlva itt az újabb aratás, de még mindig nem tudják, mennyi búza van a magtárakban.
A statisztikák szerint mintegy 3,6 millió tonna búza termett tavaly, ebből a malomipar évi 1,2 millió tonnát használ fel. Arra azonban csak becslések vannak, hogy pontosan mennyi volt az export tavaly nyár óta, hiszen a közúti kivitelt nem regisztrálják. "Nekünk is az lenne az érdekünk, hogy az aratáskor egy évre előre meg tudjuk mondani, mennyi lesz a liszt ára, ehhez azonban szükség lenne egy gabonamérlegre" - emelte ki Poór Zoltán.
A Pannonmill szakembere szerint a teljes iparág spekulációs játéknak van kitéve a fentiek miatt, a malmok saját felelőssége, hogy erre felkészüljenek. "A malomipar esetében a kiadások 75 százalékát az alapanyag, a búza teszi ki, így a magas ár mellett nem tudunk szó nélkül elmenni" - hangsúlyozta Poór.
Fél év alatt duplájára emelkedett a liszt ára
"Szeptember óta folyamatos áremelkedés tapasztalható a liszt piacán, nagyjából egy-másfél havonta kell az alapanyagok után igazítanunk az árainkat" - mondta Poór Zoltán. Hozzátette: legutóbb március elején emeltek az áraikon. Az elmúlt fél évben nagyjából a duplájára emelkedett az ipari liszt ára, a tavaly őszi 55 forintról 110 forint környékére. Emiatt pedig a pékek is áremelésre kényszerülnek a hírek szerint, akár 300 forint is lehet egy kiló kenyér ára a közeljövőben.
A Pannonmill elnök-vezérigazgatója szerint az áremelés nem a malomiparnak köszönhető. Magyarországon az összes malom a felhasználás dupláját állítja elő, erős a túlkapacitás, ezért egy piaci szereplő sem engedheti meg magának, hogy drágábban vegyen búzát vagy kevésbé versenyképes árat kínáljon. "Azok után, hogy tavaly a malomipar egésze veszteséges volt, túlzás lenne tartalékokról beszélni" - tette hozzá a szakember.
"A liszt árának emelkedése mögött az áll, hogy tavaly az aratás után még 35-40 ezer forint volt egy tonna búza, ez mára 80 ezer forintra ment fel" - mondta a Pannonmill vezére. Poór Zoltán szerint nem tudni, hogy ebben az árban mennyi a spekuláció, általános gyakorlat, hogy az aratás után a termelők egy részének pénzre van szüksége, ezért olcsóbban lehet búzát venni. A malomipari cégek azonban általában anyagi okok miatt csak egy-két hónapra tudnak előre vásárolni.
"Külföldön az előrejelzések szerint jobb lesz a termés, mint tavaly, itthon azonban ez majd csak májusban-júniusban dőlhet el az időjárás függvényében. Ha javul a termés, akkor az aratás után ismét alacsonyabb lehet a búza ára" - mondta az mfor.hu kérdésére Poór Zoltán.
A búza ára mellett a magas energia- és üzemanyagárak is hátrányosan érintik a malomipart. "Nekünk 2011 végégi már le van kötve az energiaszükségletünk, és már azon gondolkozunk, mikor kössük le a jövő évit" - mondta a Pannonmill elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: nekik is az lenne az érdekük, hogy a liszt is bekerüljön esetleg az alapvető élelmiszerekre szorgalmazott 5 százalékos áfakulcs alá.
BK
mfor.hu
