A Pénzügyminisztérium (PM) kedden közölte a gyorstájékoztatót a 2009. decemberi államháztartási egyenlegről, ebből az derült ki, hogy a pénzforgalmi hiány 3,6 százalékos volt az önkormányzatok nélkül, ami kedvezőbb a tárca várakozásainál. Részletesen jövő kedden tájékoztatja a sajtót a számokról Katona Tamás, a minisztérium államtitkára.
Kedvezőbb bevételek, nagyobb megtakarítás
Decemberben a központi költségvetés 176,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,1 milliárd forintos deficittel zártak - olvasható a PM közleményében.
Az év utolsó hónapjában – ahogy azt a Pénzügyminisztérium előre jelezte – alacsonyabban alakultak a kiadások a 2008-as, illetve a 2007-es költségvetési költéshez képest. Ez részben a maradványtartásnak, a hónapok óta működő kincstárnoki rendszernek köszönhető, illetve annak, hogy augusztus óta egyre inkább érvényesülnek az idén hozott kiadáscsökkentő intézkedések. A költségvetési szervek havi kiadásai nyár vége óta, hónapról-hónapra az előző esztendőkhöz képest alacsonyabban alakultak.
Az egyes alrendszerek december végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:
Miközben a kiadások alapvetően a keretek között maradtak, a tervezett bevételek összességében megvalósultak, sőt, kedvezőbben is alakultak. Ennek az eredménye, hogy decemberben a szufficit 70 milliárd forinttal több lett.
Az év utolsó hónapjában a szigorú gazdálkodás mellett valamennyi tervezett és szükséges kiadás megvalósult.
Mindezek eredményeként 2009-ben az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – mérlege 918,6 milliárd forintos deficittel zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa 992,4 milliárd forintos hiánnyal számolt. Egy évvel korábban, 2008-ban, a válság által csak kis részben érintett esztendőben az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya 910,6 milliárd forint volt, vagyis lényegében annyi, mint a válság által erősen sújtott 2009-es esztendőben.
A 2009-es számok függvényében "nagy biztossággal" megállapítható, hogy az önkormányzatok gazdálkodási adataival együtt is teljesül a nemzetközi szervezetek felé vállalt 3,9 százalékos hiány - állapítja meg a minisztérium.
Nem akartunk alullőni sem
Korábban Oszkó Péter pénzügyminiszter a hiánnyal kapcsolatban az mfor.hu-nak elmondta: "Az nem cél, hogy mesterséges intézkedésekkel a kitűzöttnél is jobb egyenleget érjünk el, mert ennél prociklikusabb fiskális politikát nem szándékozunk folytatni, nem akarunk még további szigorító intézkedéseken gondolkodni, melyek tovább csökkentenék a hiányt. Szeretnénk pontosan eltalálni a mostani költségvetési deficitet".
A lapunknak novemberben adott interjújában a miniszter hozzátette: decemberre várnak egy komolyabb többletet a költségvetésben, mivel akkor kellett befizetni a társasági adót és a különadót, melyek jelentős tételként szerepelnek a büdzsében. "A decemberi egyenleg fogja meghatározni lényegében, hogy tartható lesz-e a hiánycél" - emelte ki Oszkó.
A novemberi adatok közlésekor decemberre még 135 milliárd forint államháztartási többlettel számolt a Pénzügyminisztérium (PM), így 2009-ben - önkormányzatok nélkül - GDP arányosan a hiányt 3,8 százalékosra becsülték a pénzforgalmi deficitet.
"Necces" volt
November elején a nemzetközi szervezetek is a veszélyekre hívták fel a figyelmet: Irina Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazánkba delegált képviselője már az idei hiány teljesülését is kockázatosnak nevezte a társasági adóból befolyó bevételek miatt.
Hasonló véleményen volt az Európai Bizottság is, mely november legelején kiadott előrejelzésében már konkrét számokat is említ: szerintük a hiány idén 4,1 százalék, jövőre pedig 4,2 százalék lehet.
Az elemzők számítottak rá
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kedd délelőtt az MTI-nek elmondta: a KSH által közölt első három negyedéves, 711 milliárd forintos - a GDP 3,7 százalékát kitevő - eredményszemléletű hiány alacsonyabb volt mint ugyanezen időszak pénzforgalmi hiánya. Emlékeztetett: pénzforgalmi szemléletben szeptember végére az államháztartás egyenlege 1067,7 milliárd forint hiányt halmozott fel, ami a GDP 4,1 százaléka.
Az elemző hangsúlyozta: a válságkezelő kormány sok intézkedésének - így például a 13. havi nyugdíjak és fizetések megvonásának - hatásai csak az utolsó hónapokban érzékeltetik hatásukat, emiatt pedig az utolsó negyedév - pénzforgalmi szemléletben - nagyobb többletet mutathat, mint amivel előzőleg kalkuláltak. Suppan Gergely szerint a számok azt mutatják, hogy a kormány által vállalt 3,9 százalékos eredményszemléletű hiány teljesülhet.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője is úgy vélekedett: valószínűleg meglesz a várt bevétel a társasági adódból, így az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya az előzetes adatok szerint a PM előrejelzéseinek megfelelően alakulhat, de akár 10-20 milliárd forinttal is jobb lehet a vártnál.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
