Thomas Mirow szerint ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni a kelet-európai országok között. Egyes országok, mindenekelőtt Lengyelország, kedvezően fejlődnek, más államok, különösen Dél-Európában - mint például Románia és Bulgária – változatlanul recesszióban vannak. Magyarország – vélte a bankelnök – tulajdonképpen jó úton haladt, az új kormány és a Nemzetközi Valutaalap között a további költségvetési szanálásról most meghiúsult tárgyalások azonban jelentős irritációkhoz vezettek a pénzpiacokon - jelentette ki az EBRD elnöke.
A magyar takarékosság mértékével kapcsolatban a Kelet-Európa Banknak nevezett EBRD elnöke annak a nézetnek adott hangot, hogy nem csupán a takarékossági csomag konkrét összegéről van szó, hanem a kiadáscsökkentési intézkedések minőségéről is. Minden attól függ, hogy a magyar kormány takarékossági erőfeszítései meggyőzőek és tartósak-e – vélte az EBRD elnöke, hozzátéve: a takarékossági csomagot úgy kell alakítani, hogy az ne veszélyeztesse a konjunkturális fellendülést. A bankelnök ebből kiindulva úgy ítélte meg, hogy az "aránytalanul magas" bankadó tervezett magyarországi bevezetése nem jó jel. Ez a lépés növeli az aggodalmat, azzal kapcsolatban, hogy a bankok tevékenységét korlátozzák, és ezáltal a gazdasági növekedést veszélyeztetik. Ezen a téren a Nemzetközi Valutaalap joggal figyelmeztette Magyarországot – tette hozzá az elnök.
Thomas Mirow egyetértett azzal, hogy a pénzpiacok bizalma még ma is hiányzik egyes kelet-európai országokkal szemben. Ennek kapcsán úgy ítélte meg: Magyarország példája mutatja, hogy mennyire fontos ma a megbízható költségvetési és pénzpolitika. Egy ilyen feszült helyzetben korántsem apróság, ha megszakadnak a tárgyalások egy eladósodott országnak nyújtandó hitelről – vélekedett az EBRD elnöke. Reményének adott hangot, hogy a magyar kormány az elkövetkező hetekben megállapodik a megoldásról a Nemzetközi Valutaalappal.
MTI/Menedzsment Fórum
