Az IMF lefelé módosítja Szerbiára vonatozó növekedési becslését

Makró Szerbia

2010. május 27. 07:54

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az eddig várthoz képest vontatottabb a szerb gazdasági kilábalás, Szerbia gazdasági növekedése lassabb lesz az idén a korábban becsültnél.

Az IMF a korábbi 2 százalékról 1,5 százalékra módosítja a szerb növekedési előrejelzést - közölte az IMF misszió vezetője, a szerb kormánnyal folytatott tárgyalások befejeztével.

Albert Ja:ger elmondta: az állami bérek és nyugdíjak befagyasztása az idén is érvényben lesz, a nem adójellegű bevételeket - így a privatizációból befolyó összegeket - a szegények támogatására fordítják. Azt is bejelentették, hogy Szerbia az idén adóreformot hajt végre.

Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) 1,0 százalékkal nőtt éves szinten az idei első negyedévben. Évekig tartó erőteljes növekedés után a válság miatt Szerbiában 2009-ben 3 százalékkal esett vissza a GDP.

Az idén februárban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szerb gazdaság 2 százalékos GDP-növekedését jelezte 2010-re, és 3 százalékos növekedéssel számolt 2011-re.

Ugyanakkor a szerb gazdasági helyzet javulását jelzi, hogy az IMF április elején bejelentette: Szerbia csak a felét szándékozik lehívni a számára jóváhagyott 360 millió eurós hitelrészletnek, ami a 2009 januárjában jóváhagyott, majd később 2,87 milliárd dollárra megnövelt készenléti hitel negyedik részlete.

MTI/Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Német lapban kapott pocsék osztályzatot a magyar gazdaság

Rekordmagasságba emelkedett a BUX index, miközben a magyar gazdaság alapvető problémái változatlanok maradtak – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az OTP Bank részvényeinek kiugró teljesítménye és a vezető papírok drágulása mellett az uniós források befagyasztása és a reformok elmaradása jelentős bizonytalanságot teremt.

Szolnokon épül a legnagyobb hazai energiatároló

Nem lesz olcsó eltárolni a napfényt

Óriási összegeket fordít a kormány energiatárolásra, ám rövid távon ez nem fogja megoldani az elektromos áram árának elmúlt hetekben tapasztalt extrém kilengéseit. Várhatóan csak az évtized végére létesülhet olyan tárolási kapacitás, ami valóban lehetőséget nyújt arra, hogy amikor túltermelés tapasztalható, a mínuszos árú energia se vesszen kárba.

Húzna egy nagyot Brüsszel a magyar nadrágszíjon

Az Európai Bizottság friss ajánlása szerint a magyar kormánynak 2027-re kellene megszüntetnie a túlzott államháztartási hiányt.

A kormány tervez valamit a külföldi építőanyag-ipari cégekkel?

Egy tervezet szerint Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY) néven egy új építőanyag-adatbázist hozna létre az állam, ahová gyártóknak, kereskedőknek, kivitelezőknek kell adatot szolgáltatniuk.

Beborult az ég Magyarország fölött: pesszimizmus lett úrrá a cégeken és a lakosságon is

A GKI konjunktúraindexe 13 havi mélypontjára esett novemberben. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága lényegesen romlott, a cégek áremelésre készülnek, a lakosság elégedettsége lényegesen csökkent.

Melléfogtunk az elektromos autózással? Durva lehetett a leépítés Észak-Magyarországon

A térség egyik legnagyobb munkáltatója több munkahelyet építhetett le, mint amit korábban gondoltunk.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma megérkezhetett az alföldi tanyavilágba

A felcsúti milliárdos nem foglalkozik hangfelvételekkel, hanem azt csinálja, amihez nagyon ért: vagyonkezelő céget alapít. Ebből sosem lehet elég.

Nagy Márton segít: így költheti el lakáscélra az időskorra félretett pénzét

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, egyszer még idén, egyszer pedig március végéig tájékoztatniuk kell tagjaikat, mekkora nyugdíjcélú megtakarításuk áll rendelkezésre, és azt hogyan tudják lakáscélra elkölteni.

Nincs megállás, keddtől ismét változnak az üzemanyagok árai

Emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is.

Indokolatlan kincstári optimizmust olvastunk ki a nyugdíjkassza jövő évi terveiből

Jelentős bevételnövekedést vár a kormányzat 2025-ben szociális hozzájárulási adóból és társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, ám rejtély, hogy a kabinet mire alapozza a számokat. A nyugdíjakat jövőre is a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő mértékben fogják emelni, ami jócskán elmarad a bérek tervezett növekedésétől, azaz idős honfitársaink életszínvonala még jobban le fog maradni a gazdaságilag aktívakétól.