"Az adósság fenntarthatóságának drámai romlása azt jelzi, hogy olyan nagyságrendű adósságkönnyítésre van szükség, amely jelentősen túlmegy az eddig tárgyalt, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus által előterjesztett mértéken" - írta az IMF a Reuters birtokába került elemzésében, amelyet a szervezet hétfőn este, tehát nem sokkal az újabb görög mentőcsomag feltételeiről megkötött megállapodás után küldött el az eurózóna tagállamainak.
Az IMF szerint az európai hitelezőknek vagy le kellene írniuk a görög adósság egy újabb számottevő részét, vagy 30 éves türelmi időszakot kellene adniuk Athénnak a törlesztések megkezdésére és jelentősen növelniük kellene a hitelek lejárati idejét ahhoz, hogy Görögország adósságterhei elviselhető mértékűre csökkenjenek.
Ha erre nem hajlandók, akkor közvetlen fiskális transzferekkel kellene finanszírozniuk a görög költségvetést ahhoz, hogy az ország talpon maradjon - áll az IMF adósság-fenntarthatósági elemzésében.
A Reutersnek egy uniós forrás mindazonáltal azt állította: az eurózóna vezetői tisztában voltak az IMF elemzésével, mielőtt megkötötték a hétfői megállapodást.
A dokumentum szerint elsősorban a görögországi reformok megakadása miatt vált fenntarthatatlanná a görög adósságpálya, míg a makrogazdasági és pénzügyi környezet utóbbi két hétben tapasztalt, a bankrendszer bezárása okozta romlása - az IMF megfogalmazása szerint - "jelentősen hozzájárult a káros folyamatokhoz".
A kiszivárgott jelentés szerint Athénnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, és államadóssága várhatóan a GDP 200 százaléka körül fog tetőzni a következő két évben, már amennyiben sikerül hamar megállapodni az újabb mentőprogram részleteiről.
A valutaalap már legutóbbi, június 26-i keltezésű adósság-fenntarthatósági jelentésében is úgy vélte, hogy Görögországnak adósságleírásra és nagyságrendileg 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. A szervezet már akkor arra figyelmeztetett: a tőkekorlátozások bevezetése miatt még vélhetően ez az értékelése is alábecsülte a gondok valós mértékét.
Athén és európai hitelezői maratoni tárgyalások után hétfőn hajnalban állapodtak meg az országnak nyújtandó immár harmadik mentőprogram feltételeiről. A hitelezők az újabb hároméves, 86 milliárd eurós hitelprogramért cserébe szigorú feltételeket szabtak, így a görög kormánynak emelnie kell az adókat és a nyugdíjkorhatárt, és 50 milliárd euró értékben kell értékesítenie az állami vagyont, az ebből befolyó összeget pedig egy külön alapban kell elhelyeznie.
A német lapok eltérően ítélik meg a berlini vezetés fellépését
A német sajtó a berlini vezetésnek a Görögország euróövezeti tagságának megszüntetését (Grexit) meglebegtető tárgyalási taktikáját is értékelte a görög válság kezeléséről tartott euróövezeti csúcstalálkozóval kapcsolatban, és a keddi kommentárokban igen eltérően ítélték meg Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter fellépését.
A Die Welt című konzervatív lapban Thomas Schmid Egy igaz európai címmel közölt esszét, amelyben kiemelte, hogy Schäuble "keményen" és "szenvedélyesen" küzd Európa politikai egységéért, és éppen ezért nem zárja ki a Grexit lehetőségét.
"Az egész euró- és Európacirkuszban alig van valaki, aki olyan határozottsággal küzd az euróövezet és az EU egységének megőrzéséért, mint Wolfgang Schäuble" - írta a Die Welt szerzője. A miniszter motivációját elemezve hangsúlyozta, hogy míg 30 éve Schäuble a nemzetet tartotta a legfontosabb szervező erőnek, ma már nem sokra tartja a nemzetállami szuverenitást, és azt kívánja elérni, hogy "lehetőleg gyorsan" kialakuljon a szövetségi állammá szervezett Európa, amelynek révén a kontinens helyt állhat a globális versenyben.
Hasonlóan értékelte a Grexit lehetőségének felvetését a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora, Christiane Schlötzer is, aki a Kockázatos mentés című írásában kiemelte, hogy Schäuble ugyan magára vonja sokak haragját, de éppen a Grexit meglebegtetése volt szükséges "Európa egyben tartásához", hiszen a pénzügyminisztériumi feljegyzés "betekintést engedett a mélységbe", amelybe Görögország az euró nélkül zuhanna. A Grexit mélyrepülést indítana a görög gazdaságban, az európai partnerek válságkezelési támogatása helyett pedig az "alamizsnaszerű katasztrófasegély" következne, és Európát még inkább megosztaná Görögország ügye - írta Schlötzer.
A Spiegel Online hírportál Lélegzetvételnyi szünet című kommentárjában viszont a szerző, Roland Nelles úgy vélte, hogy "Angela Merkelnek, mindenekelőtt pedig Wolfgang Schäublénak sikerült fél Európát Németország ellen fordítani a kemény takarékossági retorikával", és úgy tűnt, hogy még "Párizs és Berlin alapvető fontosságú partnersége" is veszélybe kerül, ami "tiszta horror az egyesült Európa számára".
A Schäuble-féle tervet a Grexitről és a miniszter fellépését "a görög kormány szigorúan fegyelmező nevelőjeként sok német megtapsolja", és a tárcavezetőnek egyes kérdésekben igaza is van, de másokra "taszítólag hatott a durva stílus" - írta a Spiegel Online szerzője.
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint az egész megállapodás elhibázott, hiszen az csupán a "kudarcos" válságkezelő politika folytatását jelenti, és "a cinikusan segítségnek nevezett milliárdos hitelekkel csak korábbi hiteleket váltanak ki", ami "éppen olyan kevéssé segítség a görög átlagembernek, mint a németnek vagy akárki másnak, kivéve azokat, akik keresnek ezeken a hiteleken".
MTI
