2007. október 29. 13:24

A Monetáris Tanács változatlanul, 7,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Piaci elemzők szerint a hír némileg meglepő, a többség 25 bázispontos vágást várt.

Elmaradt (mfor.hu montázs)

Ha megvizsgáljuk, milyen tényezők befolyásolják a Monetáris Tanácsot, akkor egy kamatvágás most teljesen indokolt lehetett volna - mondta el az mfor.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az egyik ilyen figyelembe vett tényező a forint árfolyama, amely az utóbbi hetekben viszonylag stabilnak mutatkozik. Nincsenek nagy ingadozások a forint-euró árfolyamban, ami átlagban 250-253 forint között ingadozik.

Az inflációs kilátások nem olyan kedvezőek, mint ahogy ezt korábban várták, de szeptemberben elindult a csökkenés, igaz, ez a magas bázisnak is köszönhető. Az augusztusi nyolc százalék feletti szintről 6,4 százalékra mérséklődött a fogyasztói árindex. A kilátások ugyanakkor nem túl jók, de elemzők szerint a lényeg, hogy elhagytuk a korábbi magas szintet.

Szakértők szerint a többi tényező egyelőre nem olyan jelentős, hogy mérvadó hatása lenne a Monetáris Tanácsra. Így például a bérdinamika is mérséklődött: míg az előző hónapokban - részben a gazdaság kifehéredése miatt - tíz százalékos volt, addig az elmúlt hónapban nyolc százalékra csökkent. Ezt azonban ellensúlyozza, hogy az inflációs kockázatok növekedtek: emelkedni fog a villamos energia ára, hatósági emelések várhatók, csökken a gázártámogatás és az élelmiszerek áremelkedése is gyorsul.

A Monetáris Tanács azonban sosem fél évre, hanem másfél évre tekint előre. Vagyis a 2009-es időszak áll a figyelembe fókuszában, és nem a 2008-as. Török Zoltán hozzátette: a Raiffeisen jövő évre 4,6 százalékos inflációt jelez, ami egybecseng a Magyar Nemzeti Bank várkozásával. 2009-ben pedig már csak 2,4 százalékos lesz a pénzromlás üteme, legalábbis a jegybanki elemzők előrejelzése szerint.


Török Zoltán szerint azonban utóbbi adat irreálisan alacsony. Ennél lényegesebben magasabb lehet az infláció 2009-ben, bár az nem valószínű, hogy nagymértékben meghaladja majd a három százalékot, tehát az inflációs célt. Vagyis a rövid távon aggasztó inflációs folyamatoknak nem feltétlenül kellett volna meggátolniuk a kamatcsökkentést: a Raiffeisen elemzője szerint bőven lett volna tér a jelenlegi rendkívül magas 7,5 százalékos hazai kamatszint mérséklésére.

Szakértők szerint év végéig még két kamatcsökkentésre lehet számítani, így decemberre hét százalékos alapkamat jelezhető előre. Jövő év elején még további 50 bázispontos mérséklés várható, utána azonban megtorpanhat a kamatvágás üteme - elfogy ugyanis a tér a kamatcsökkenések alatt. Egyrészt romolhat a nemzetközi hangulat, másrészt a hazai inflációs kilátások sem túl rózsásak.

Sőt, az is lényeges szempont, hogy a magyar gazdaság nominális konvergencia folyamata megrekedhet: az államháztartási hiány nem alakul olyan kedvezően, mint ahogy korábban reméltük.

2009-ben ennek a kedvezőtlen változásnak komoly az esélye, de talán a 2008-as év még az előre meghatározott pályán zajlik le, s tartható lesz a 4-4,5 százalékos deficitcél. 2009-re azonban nem látszik az a komoly szándék, amely tovább mérsékelhetné a hiányt.

Hosszú vita utáni szoros eredmény alapján született meg a jegybanki alapkamat szintentartása melletti döntés - mondta Simor András jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón. A tanács tagjai tartást, illetve 25 bázispontos csökkentést javasoltak, idézte az MNB elnökét az MTI.

Simor András hangsúlyozta: a reálgazdaság teljesítménye ellentmondásos: az ipar, a feldolgozóipar jól teljesít, az export gyorsan nő, a másik oldalon azonban nincs jelentős változás, legfeljebb a kiskereskedelmi forgalom gyors csökkenése lassul. Az alappálya továbbra sem változott, az élelmiszerárak vártnál tartósabb emelkedése ellenére sem, azaz a 3 százalékos inflációs cél 2009-re teljesíthető - erősítette meg a jegybankelnök.

A szeptemberi 6,4 százalékos infláció és a 4,3 százalékos maginfláció kicsit rosszabb volt a vártnál, aminek oka az élelmiszerárak gyorsuló drágulása. Az augusztusi inflációs jelentéssel összevetve Simor András szavai szerint úgy tűnik, hogy a tartós hatás nagyobb, mint amivel számoltak. Azaz, amit eddig csak a kockázatok között vettek figyelembe, úgy tűnik, hogy az alappályában is meg fog jelenni. Az élelmiszerárakon túl a maginfláció egyéb tételeiben azonban gyorsulás nem volt tapasztalható - tette hozzá, megerősítve, hogy a monetáris tanács lát lehetőséget további kamatmérséklésre.

Varga M. István 

Menedzsment Fórum