Az egészségügyi magánkiadások egy évben elérik a 400 milliárd forintot, aminek zöme a jól ismert hálapénz. Szakmai szempontból kívánatos volna, hogy ennek egy részét intézményi keretek közé lehessen terelni - hangzott el egy múlt heti sajtótájékoztatón, amelyet az Egészségpénztárak Országos Szövetségének szervezésében tartottak. Az önkéntes egészségpénztárak tagsága 2007-ben elérte a 750 ezer főt, bevételük 45 milliárd, szolgáltatási kiadásaik pedig 35-40 milliárd forintot értek el. A pénztárak több tízezer szolgáltatóval állnak szerződésben.
A munkáltatóknak tetszik
Az önkéntes pénztárak az elmúlt időszakban rendkívül jó munkáltatói kapcsolatokat alakítottak ki, így befizetéseik mintegy 90 százaléka a munkáltatóktól származik. Ennek jelentősége nemcsak abban áll, hogy a munkáltatói oldalon erősíti az egészségtudatosságot és a munkavállalói egészségügyi öngondoskodást, de meghatározó többletforrást jelent az egészségügyi szektor számára. Ennek a keretében a versenyszféra cégeinek negyede fordít a munkavállalók és családtagjaik egészségére.
Az egészségpénztárak több tízezer szolgáltatóval (kórházak, magánorvosok, gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz boltok, egészségügyi üdülés, sportszolgáltatók) állnak szerződéses viszonyban, pénztártagjaik részére jelentős árkedvezményeket harcoltak ki és lerakták a minőségi biztosítás alapjait. Adminisztrációs rendszereik a PSZÁF által ellenőrzött módon kezelik a befizetéseket, bírálják el és teljesítik a kötelezettségeiket.
Az egészségpénztárak az egészségügyi átalakítás meghatározó szereplői kívánnak maradni. Meggyőződésük, hogy eddigi tapasztalataik, és az intézményrendszerben rejlő potenciál jelentős hozzáadott értéket biztosíthat az átalakulási folyamatban. Hatékony eszközök a megnövekedett terhek okozta megrázkódtatások tompítására.
A növekvő magánkiadások egy jelentős része kiegészítő biztosítási elemekkel nem fedezhető (ismert krónikus betegséggel rendelkezők, stb.), az önkéntes egészségbiztosításból kiszorultak számára az egészségpénztári előtakarékosság jelenti az egyik megoldást arra, hogy jövőbeni kiadásaikra felkészüljenek. A szabályozások finomhangolása után az egészséggazdaság kifehérítésének hatékony eszköze az egészségpénztári rendszer, hiszen a szerződés és a számlaadási kötelem biztosítékot jelent a szolgáltatást igénybe vevő számára mind az ár, mind a teljesítés vonatkozásában
Javaslatok
Az egészségügyi kormányzat a rendszer átalakítása során támaszkodjon a jelenleg meglévő intézményrendszerre, használja ki nyilvánvaló előnyeit és segítsen lebontani korlátait – javasolja az Egészségpénztárak Országos Szövetsége. A konvergencia program lezárásáig ne csökkenjenek, majd bővüljenek az egészségpénztári adókedvezmények (tagdíj adókedvezményét és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást is értve ezalatt). Javuljon a prevenciós programok (szűrővizsgálatok, másodlagos prevenciós programok) jogszabályi támogatottsága, a pénztárak szabadabban alakíthassanak ki munkáltatóra, kis közösségre szabott programokat, tevékenységeket. A prevenciós típusú szolgáltatások kerüljenek vissza az egészségpénztári szolgáltatási körbe. A pénztárak a tagok megbízásából, a tagok egyéni számlájának terhére végezhessenek szolgáltatásszervezői tevékenységet vagy vásárolhassanak tagjaiknak csoportos biztosítási termékeket.
Pénztárak vehessenek részt a tagtoborzásban
A pénztárak vehessenek részt a (Kötelező) Egészségbiztosítási Pénztárak alapításában, működtetésében a pénzügyi befektetők mellett, mint szakmai befektetők. A pénztárak végezhessenek tagtoborzást a (Kötelező) Egészségbiztosítási Pénztárak részére. Az egészségpénztárban szerzett vezetői gyakorlat a Kötelező Egészségbiztosítási Pénztárak vezető tisztségviselőinél és vezető állású személyeinek kiválasztásánál kerüljön elismerésre: a törvénytervezet vezető tisztségviselőire és vezető állású személyeire vonatkozó részei oly módon kerüljenek módosításra, hogy az önkéntes egészségpénztárak működtetésének területén szerzett legalább 5 éves vezetői gyakorlat is elfogadható legyen.
Menedzsment Fórum
