A lap pénteki számában ismertette az egyetem Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontjában készült vizsgálat eredményét, amely szerint a "betegebb" térségek lakóit ellátó kórházak által jelentett esetek nagy száma nem magyarázható a lakosság egészségügyi helyzetével. Ellenkezőleg, nem kis részben olyan betegségekkel - torok- vagy például szemgyulladással - kezelnek fekvőbetegeket, amiket máshol a szakrendelőkben látnak el. Vagyis a túlfogyasztás egy része nem a lakossági igényeket, hanem az intézmények fenntarthatóságát szolgálja. A betegek és a kórháza igényei pedig jelen pillanatban nem esnek egybe.
A szakértők hozzáteszik, hogy ez nem a kórházak "bűne", azok csak kihasználják a lehetőségeiket. Csakhogy e mesterségesen gerjesztett túlkínálat miatt a Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont becslése szerint az egészségügy Bermuda-háromszögében évi mintegy 60 milliárd forint igazából úgy tűnik el, hogy azt hatékonyabban is fel lehetne használni. Márpedig ez az összeg a fekvőbeteg-kasszának nagyjából a húsz százalékát teszi ki, tehát korántsem jelentéktelen összeg.
"A kórházak csak azzal főznek, amijük van, és ezen az államosítás sem segíthetett, csupán a döntések függetlenítését segítette elő a helyi politikától"– fogalmaznak a kutatók. Az anomáliát szerintük nemcsak azért kell megszüntetni, mert sérti az egyenlő hozzáférés elvét, hanem azért is, mert annak következtében nem feltétlenül az ellátás lesz jobb bizonyos helyeken, hanem az intézmények gazdasági helyzete.
A szakértők úgy vélik: az állam számára történelmi lehetőség a változtatásra ezen a téren is a jelenlegi, amikor először koncentrálódik kezében az intézmények fenntartása és a szabályozók kialakításának kompetenciája.
MTI
