Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya tavaly 1973,9 milliárd forint volt - erősítette meg kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 2016-ban a deficit 825,0 milliárd forintot tett ki, a két év eltérő alakulását az uniós programokra döntően előlegként folyósított kifizetésekkel indokolta az NGM. Az uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2 százaléka körül lehet. Tavaly decemberberben 334,9 milliárd forint volt a deficit, míg 2016 decemberében 884,3 milliárd forint volt a hiány.
Az uniós programokra döntően előlegként folyósított kifizetések tavaly meghaladták a 2555,3 milliárd forintot, szemben a 2016. évi 2096,9 milliárd forinttal. Ettől lényegesen elmarad a költségvetésbe érkezett 1015,2 milliárd forint uniós bevétel, amely a kifizetések mindössze 39,7 százalékát fedezte.
Az NGM jelentése szerint 2017-ben az államháztartás hiányának uniós módszertan szerint számolt mértéke várhatóan a GDP 2 százaléka körül alakul a tervezett 2,4 százalék helyett, az államadósság aránya pedig 1,5 százalékponttal, a GDP 72,4 százalékára csökkenhetett az Eximbank beszámítása nélkül, azzal együtt a GDP 74,5 százalékára mérséklődhetett a 2016 végi 76 százalékról.
Az államháztartás központi alrendszerének tavalyi bevétele 19 133,6 milliárd forintot tett ki, az előző évinél 903,7 milliárd forinttal, 5,0 százalékkal többet. A módosított előirányzat összegét a bevételek 1256,9 milliárd forinttal, 7,1 százalékkal haladták meg.
Az NGM jelentése kiemelte, hogy a kedvezőbben alakuló bevételek, valamint az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarítások lehetőséget adtak a kormánynak arra, hogy forrásokat csoportosítson át egyes kiemelt területekre úgy, hogy ezzel nem veszélyeztette a költségvetés stabilitását, a hiánycél biztonságos tartását és az államadósság csökkentését.
Jelentősen növekedtek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek. Lényegesen nagyobb összegben teljesültek a fejezeti kezelésű előirányzatok hazai és uniós bevételei, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések.
Az általános forgalmi adóból 3525,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 235,0 milliárd forinttal magasabb. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétel 1920,0 milliárd forint volt, 202,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél.
A társasági adóból 2017. december végéig 624,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év értékétől 58,2 milliárd forinttal maradt el.
A múlt évi kiadások 21 107,5 milliárd forintos összege 2052,6 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal haladta meg az előző évit, amit szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak, valamint a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásainak előző évhez viszonyított növekedésével magyarázott az NGM. Jelentősen meghaladták a 2016-os kiadásokat a lakásépítési támogatásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra és a nyugellátásra fordított összegek is.
A költségvetési szervek kiadásai tavaly 5220,3 milliárd forintot tettek ki, 13,5 százalékkal nagyobb összeget az előző évinél. Ebből 2914,7 milliárd forintot tett ki a személyi juttatások és a munkáltató és szociális hozzájárulási adója.
A központi költségvetés adóssága 2017-ben 1316,2 milliárd forinttal emelkedett és december végén 26 746 milliárd forintot tett ki.
A forintadósság 2258,5 milliárddal, 20 689,4 milliárd forintra emelkedett és az teljes adósság 77,35 százalékát tette ki, részaránya 4,88 százalékponttal emelkedett az előző év vége óta. A devizaadósság 474 milliárd forinttal csökkent, 5782,5 milliárd forintnak megfelelő összeget ért el, és az összes adósság 21,62 százalékát tette ki 2,98 százalékponttal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
MTI
