Eddig 26 vizsgálatot indított az APEH az online piactereken értékesítők ellenőrzésére, ezek egyelőre nem zárultak le. Az idén kiemelt lesz ez a terület, leginkább azért, mert egyre nagyobb a netes piac. Emellett az adóhatósághoz egyre több olyan bejelentés érkezett, amelyben egy-egy kereskedő tevékenységével kapcsolatos adóelkerülésről volt szó. Az ellenőrzésekről annyi elmondható, hogy több olyan esettel is találkoztak a revizorok, ahol az értékesítő magánszemély volt és a bevétele után semmilyen adót nem fizetett be.
A jövedelemadó-törvény szerint ha az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem éves szinten nem éri el az ötvenezer forintot, nem kell adót fizetni, ha meghaladja ezt az összeget, akkor 25 százalékos adó terheli az eladásból származó jövedelmet. Ez azonban csak az eseti jellegű ügyletekre vonatkozik, vagyis ha üzletszerűen ad el egy magánszemély ingó vagyontárgyakat, akkor egyéb jövedelem címén az adótábla szerint, praktikusan 36 százalékkal adózik. Valószínűleg a legtöbb szabálytalanság ebből a körből kerül majd ki, mert általában nem jellemző, hogy a magánszemélyek az ilyen típusú jövedelmeiket bármikor is bevallják - a tavalyi bevallási adatok alapján 1765,4 milliárd forint származott egyéb jövedelemből, az összevont jövedelem 8000 milliárd forint volt.
Természetesen az is elképzelhető, hogy a piacteres ügyleteket egy az egyben vállalkozási tevékenységként végzi az értékesítő. Köztük talált olyat az adóhatóság, ahol az értékesítők meglévő vállalkozásuk mellett léptek be az online piacterekre, a szabályokat betartva - ugyanakkor olyan kereskedő is horogra akadt, ahol a vállalkozások nem számolták el teljeskörűen a bevételeiket.
A megindított és a későbbiekben tervezett vizsgálatok fő célja a prevenció, vagyis hogy érezzék a piactéren értékesítők, ők esnek kívül az ellenőrzések hatókörén, tudta meg a Napi Gazdaság.
MTI/Menedzment Fórum
