A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által negyedévente publikált Pénzforgalmi táblakészlet alapján a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal 2015 harmadik negyedévében közel 6 ezer visszaélést követtek el. E csalások által okozott kár értéke meghaladja a 244 millió forintot is.
Az MNB beszámolója itt olyan visszaélési típusokat vizsgált meg, mint az elveszett, ellopott kártyákkal, a hamis adatokkal igényelt kártyával, hamisított kártyákkal, továbbá internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés útján, illetve meg nem kapott kártyák útján, valamint egyéb úton okozott károk száma és összértéke.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a visszaélések száma és az okozott kár értéke egyaránt több mint másfélszeresére emelkedett. A tavalyi év harmadik negyedévében a bankkártyás csalások összértéke ugyanis 244 millió forint körül alakult a kibocsátói oldalon, ami jelentős emelkedés az előző év azonos időszakának 146 milliós kárértékéhez képest. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fizetési kártyás összforgalomhoz viszonyítva ezeknek a visszaéléseknek az aránya továbbra is alacsonynak tekinthető.
A jelentésből kitűnik, hogy a tavalyi harmadik negyedévben az elfogadó oldalon becsült kár értéke jóval elmaradt a kibocsátó oldalon mérttől. Ez 53,5 millió forint volt a vizsgált időszakban, ami viszont mintegy 40 százalékos drasztikus növekedés a megelőző év ugyanazon három hónapjához képest.
Itthon az ügyfélbarát szabályozás miatt az okozott kár legnagyobb részét egyébként a kibocsátók és az elfogadók viselik, ezért a visszaélések és az azok elleni biztonsági fellépések folyamatos problémát jelentenek mind a kibocsátói, mint az elfogadói oldalon.
Az MNB hivatalos statisztikáiból az is látható, hogy van egy érzékelhető tendencia abban, hogy évről-évre elbillen a mérleg az internetes tranzakciókhoz kötődő visszaélések irányába, míg az azt megelőző csalási formák aránya visszaszorulni látszik.
Ilyen visszaesőben lévő csalási forma például a pénzkiadó automatákon elkövetett adatszerzés, aminek a visszaesése jórészt a chipes bankkártyák elterjedésének is köszönhető.
A visszaélések típusát tekintve elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, alapvetően internetes tranzakciók érintettek. Az internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés útján okozott kár értékét tekintve kétharmadát, darabszámát tekintve 72 százalékát tette ki az összes csalási forma által együttesen okozott károknak 2015. július és szeptember között. A visszaélések számának 81 százaléka, az általuk okozott kár összértékének pedig 90 százaléka kötődött nemzetközi tranzakciókhoz.
Az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett csalási kísérletek és sikeres visszaélések aránya biztatónak mondható, hiszen 2015 harmadik negyedévében 61 kísérletből 9 darab volt sikeres közel 14 millió forintnyi értékben, míg a tavaly év utolsó negyedévében 75 kísérletből csupán 8 volt eredményes 2,5 millió forint eltulajdonításával.
Az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő tranzakciók benyújtási csatornáit nézve a sikeres visszaélések számban (5) és kárértékben (1,4 millió) is az internet és mobiltelefon alapú csatornákhoz kötődnek. A második legnépszerűbb sikeres kártérítési forma a papíralapú volt a vizsgált utolsó három tavalyi hónapban kicsit több mint 1 millió forinttal.
Lehotai Orsolya
mfor.hu
