A Financial Times az utóbbi pár hétben többször is foglalkozott Magyarországgal, a mindjárt induló, Soros-tervről szóló újabb nemzeti konzultáció apropóján. Bár nem ez volt a bajuk vele, annyi biztos, hogy ez a kampány sem lesz filléres kiadás, legalábbis erre lehet következtetni a megelőző, brüsszelezős és sorosozós konzultációk összesen 7 milliárd forintos számlája alapján. A lap problémája az újabb levelezés - itthon már megszokott - hangvétele volt, a kritikus álláspont pedig az őcsényi események után újabb muníciót kapott.
www.ft.com
Terjedelmes cikkben számoltak be ugyanis pénteken az őcsényi eseményekről és azok utóéletéről. A brit gazdasági napilap idézi a falu volt polgármesterét, aki a lakók óriási megosztottsága miatt mondott le rögtön azután, hogy botrány robbant ki, mert egy panziós a településen akart nyaraltatni néhány menekültet. Fülöp János ex-polgármester azt mondta a lapnak, hogy sok lakó szerint a menekültek nem teljesen emberiek (eredetiben ez így szerepel: ...the refugees were not fully human..., ami tág teret enged a gondolattársításnak).
Kitértek a cikkben arra is, hogy a vendégház-tulajdonos Fényesi Zoltánt, miután kitudódott, hogy migránsokon segítene, két helyi férfi megfenyegette a kocsma előtt, hogy levágják a fejét, illetve másnap reggelre kiszúrva találta a kocsija kerekét. Természetesen előkerül Orbán Viktor reakciója is, aki múlt pénteken azt mondta, hogy "semmi kivetnivalót" nem talált abban, hogy "hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” a felhergelt, gumiszurkáló és lefejezéssel fenyegetőző őcsényiek.
A cikk tartalmazza a Pew Research Centre 2016-os kutatási eredményei alapján összeállított táblázatokat is, melyek közül az egyik azt mutatja, hogy Dél- és Kelet-Európa országaiban a legnegatívabb a muszlimok megítélése, és ezen belül is mi vagyunk az élen. Úgy lett nálunk a legmagasabb arány, hogy a vizsgált 10 ország között ott volt a migrációtól valóban súlyosan sújtott Olaszország (a második helyezett) és Görögország (a bronzérmes) is. A tavalyi vizsgálat azt is kimutatta, hogy Magyarország 76 százaléka szerint növeli a terrortámadások esélyét, ha vendégül látnak egy migránst. Itt Lengyelország és Hollandia követett minket a dobogón. Megnyertük azt a menetet is, ami arról szólt, hogy melyik ország látja leginkább tehernek a migránsokat. Bár nálunk minimális a számuk, lenyomtuk Lengyelországot és az agyonterhelt Olaszországot is.
Az FT kitér arra, hogy annak ellenére, hogy a magyaroknak 2015. nyara óta aligha lehetett személyes tapasztalata migránsokkal, hiszen ők a déli határzár felhúzása után más útvonalra tértek át, az indulatok egyebek mellett a korábbi cikkekben már bemutatott nemzeti konzultációknak köszönhetően tompulás helyett csak élesednek. Ennek kapcsán idézik Sik Endrét a Tárki kutatóintézettől, aki azt mondja, bár a migránsokat illető hozzáállásunk nem egyedi, a módszerek, amik ide juttatták a társadalmat, azok.
"A kormány újra és újra megnyomja a morális pánik-gombot, tévéreklámokban, óriásplakátokon és a minden állampolgárnak kipostázott nemzeti konzultációkon. Ez azt jelenti, hogy mindenkit elérnek, nem csak azokat, akik bizonyos médiumokat fogyasztanak."
- mondta a lapnak Sik. A vendégházas Fényesi pedig azt nyilatkozta nekik, hogy szerinte ez az egész "egy teljesen őrült gyűlöletkampány", és "amit a kormányunk csinál, az generációkra sebez meg minket."
A Financial Times emlékezetes módon az utóbbi hetekben több cikkben is foglalkozott a magyar kormány migráns- és sorosügyi húzásaival. Elsőként a Soros-tervről írtak, amiről megállapították, hogy az remek eszköz Orbán Viktornak arra, hogy az állampolgárokat manipulálva a jövő évi választásokra ráfordulva bebiztosítsa a hatalmát, amúgy viszont nem létezik. A témához kapcsolt nemzeti konzultációról pedig azt írták, hogy az burkoltan antiszemita kampány.
Ezekre a cikkekre replikázott Kovács Zoltán kormányszóvivő: az FT-ben megjelent olvasói levele szerint a magyar kormány osotorozásakor a lap nyilvánvaló tényekről feledkezett meg, illetve későbbi, az About Hungary című kormányzati honlapon megjelentetett szövegében már úgy vélte, a Financial Times teljesen megzavarodott.
Beszédes egyébként az MTI menet közbeni finomhangolása is. A hírügynökség az FT első kritikus cikke szemlézésekor még sima "brit üzleti napilapnak" írta le az újságot, a második körben viszont már "brit liberális üzleti napilapnak" titulálták a patinás gazdasági médiumot.
mfor.hu
