Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve azt mondta, a márciusi 2,7 százalékos infláció némi meglepetés okozott, mert a piac februári 2,9 százalékhoz hasonló értéket várt. Ehhez képest valamivel lassult az áremelkedés üteme. „Az inflációs folyamatokban nagy szerepet kaptak az üzemanyagárak, amelyek felemásan szerepeltek, ha az éves és havi adatokat nézzük” - mondta Németh Dávid. Az üzemanyagárak ugyanis tavaly márciushoz képest emelkedtek, így az éves mutatót felfelé húzták. Ugyanakkor februárhoz képest 1,1 százalékkal csökkentek, tehát havi szinten viszont lassították az inflációt.
A hatósági, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számított maginfláció üteme nem változott februárhoz képest, 1,8 százalékos szinten maradt. Ez azt jelenti, hogy a maginfláción kívüli tételek - elsősorban az üzemanyagárak februárhoz képest bekövetkezett csökkenése - miatt lassult az összesített infláció márciusban. A szakember szerint a kiskereskedelmi forgalom a bérek emelkedéséhez képest visszafogottan bővül, a lakosság a többletjövedelmet például szolgáltatásokra fordítja, ezért a szolgáltatások ára tovább nőhet a következő időszakban. Az pedig egyelőre kérdés, hogy a fizetések emelkedése miatti vásárlások mikor és milyen mértékben épülnek be az árakba.
Németh Dávid szerint az inflációs trendeket látva a jegybank várhatóan kitart a rendkívül laza monetáris politika mellett, és elképzelhető, hogy júliusban tovább csökkentik a három hónapos betétekre vonatkozó plafont. A szakember szerint összességében a jelenlegi kilátások alapján az idén 2,5-2,6 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.
mfor.hu
