Szerdán hozta nyilvánosságra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a részvénytársasági hitelintézetek 2010-es előzetes eredményeit, melyek siralmas képet mutatnak. A bankadó miatt az adózott eredmény mindössze 38,5 milliárd forint volt, a tavaly bevezetett különadó nélkül viszont néhány milliárddal növelték volna profitjukat a hitelintézetek.
Alig marad valami a profitból
A PSZÁF előzetes eredményei szerint 2010-ben a hazánkban működő részvénytársasági hitelintézetek 58,2 milliárd forintos adózás előtti és 38,5 milliárd forintos adózott eredményt értek el. Ez jelentős visszaesés a 2009-es 209 milliárd forintos profithoz képest.
A kamateredmény majdnem 115 milliárd forinttal javult egy év alatt: a 2009-es 756,4 milliárd forint után tavaly 870,2 milliárdot értek el ezen a soron a bankok. Ezen belül a kamatbevételek 2464,4 milliárdról 2042,7 milliárdra csökkentek, míg a kamatkiadások 1708 milliárdról 1172,5 milliárdra csökkentek.
A nem kamateredmény soron látszik a legszignifikánsabb különbség: az előző évi 541,9 milliárd forint után tavaly 172,2 milliárdos nyereség látszik ezen a soron. Ehhez legnagyobb mértékben az egyéb nem kamateredmény kategória járult hozzá, mely 84,3 milliárd forintos mínusz után tavaly 343,2 milliárdos veszteséget termelt.
A különbség oka pedig nem más, mint a bankadó: a tavaly befizetett 120-130 milliárd forintnyi teher ugyanis az egyéb nem kamateredmények sorára került be. A részvénytársasági hitelintézetek eredménye egyébként valószínűleg a bankadó nélkül is rosszabb lett volna, mint 2009-ben.
A bankok előzetes eredménye egyébként azért érdekes, mert az OTP hazai tevékenysége az első kilenc hónap alatt 111,5 milliárdos konszolidált eredményt hozott. A legnagyobb magyar bank jövő pénteken közli negyedik negyedéves számait, ha a papírformának megfelelő profitot ért el, akkor nélküle akár a 100 milliárdot is túllépheti a bankrendszer vesztesége.
Nagy lehetett a szórás
A hazai pénzintézetek többsége még nem közölte 2010-es számait, egyelőre csak a K&H számolt be csoportszinten 27,2 milliárdos profitról.
Összességében az valószínűsíthető, hogy nagy volt a szórás a magyar bankrendszerben 2010-ben: voltak masszívan veszteséges pénzintézetek, míg mások kisebb mínusszal átvészelték a nehéz évet. Az MNB november közepén arról számolt be, hogy tavaly szeptember végén 17 magyar bank volt veszteséges. Ez mérlegfőösszeg alapján a szektor negyedét tette ki, számbelileg azonban a nagyjából 35 magyar hitelintézet fele mínuszt termelt az év első kilenc hónapjában.
A nehézségek ellenére egyébként a hazai bankrendszer tőkemegfelelési mutatója javult: a PSZÁF előzetes adatai alapján a 2009 végi 13,12 százalék után tavaly decemberben 13,31 százalék volt a tőkemegfelelés.
Tovább romlott a hitelportfólió
Ahogy arra már az év közben számítani lehetett, 2010-ben tovább romlott a magyarországi bankok hitelportfóliója, nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy a 2009-es 442,5 milliárd után még 2010-ben is 350,5 milliárd forintot kellett céltartalékolniuk, illetve értékvesztésként elszámolniuk. Az első három negyedévben egyébként ebből 200 milliárd volt az OTP céltartalékolása.
A tavalyi év végén a részvénytársasági hitelintézetek összesen 19 085,7 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkeztek a 2009-es 18 873 milliárd után. Ebből a legnagyobb részt - 7588 milliárdot - továbbra is a háztartások hitelei tették ki, míg a nem pénzügyi vállalkozások 6403,4 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak.
A 19 085,7 milliárdból 13 294,5 milliárd forint volt a devizában kihelyezett hitelek állománya, ezen belül is a lakosság viszi a prímet 5303,1 milliárd forinttal. A teljes 7500 milliárdos lakossági portfólió esetében a 90 napon túli késedelmes hitelek összege 701,3 milliárd forint volt, a 90 napon belül lejárt tartozás 1191,6 milliárd, míg az átstrukturált vagy újratárgyalt állomány 396,4 milliárd forintot tett ki.
A nem pénzügyi vállalkozások esetében a 6500 milliárdos állományból 696 milliárd forint volt a három hónapnál régebben lejárt tartozás, 501,3 milliárd a 90 napon belüli késedelem és 286,2 milliárd az átstrukturált hitelállomány.
A lakossági hiteleken belül a legnagyobb szeletet, 4042 milliárd forintot a lakáscélú kölcsönök tették ki, míg a fogyasztási hitelek összege 2943,1 milliárd forint volt.
Beke Károly
mfor.hu
