Barcza György, K and H Bank vezető elemzője a válságkezelő program egészével kapcsolatban elmondta: a lépések nagyjából megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Véleménye szerint a piac számára a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél tartásához biztonságot ad Bajnai Gordon azon kijelentése, miszerint ha a makrogazdasági pálya még tovább romlana a mostani 5,5-6 százalékos recesszióhoz képest, akkor is van még mozgástere a kormánynak, hogy újabb bevételnöveléssel tartsa a tervezett költségvetési hiányt. Ez a biztonsági elem sokat számít, hiszen a befektetők számára Magyarországgal kapcsolatban a igen lényeges a költségvetési hitelesség. A forint árfolyamának szempontjából is fontos, hogy a kormány ezen határozottan javítani akar - mondta.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a programban nincs gyökeresen új dolog, az adózás területén nagyjából ugyanazt az irányt követi, amit a jelenleg "tetszhalál" állapotában lévő, már benyújtott adócsomag.
Hangsúlyozta: 2009-ben inkább adónövelésről lehet beszélni, mint -csökkentésről, hiszen az áfa-emelés jóval több adóbevételt eredményez, mint a munkaadói járulék 5 százalékpontos csökkentése a minimálbér kétszereséig. Úgy fogalmazott, hogy idén egyértelműen az egyensúlyjavításon van a hangsúly, ennek ára pedig az, hogy az adóterhelés tovább nő. A tervezett áfa-emeléssel kapcsolatban az elemzők egyöntetűen az inflációgyorsító hatásra figyelmeztettek.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Erst and Young adószakértője hangsúlyozta, az áfa-emelés "békeidőben" - amikor nincs válság - pontonként 0,6 százalékos inflációt jelent, most azonban, recesszió idején nyilván kevesebbet fog.
Azzal összefüggésben, hogy belépne egy 18 százalékos, kedvezményes, átmeneti áfa-kulcs, úgy vélekedett, hogy ez elsősorban az elfogadhatóság érdekében hozott intézkedés, bevezetése pedig felesleges, ugyanis - mint fogalmazott - "a szociálpolitikát az adórendszerből ki kellene vinni". Az adószakértő hozzátette, meglepődne, ha ez a kétpontos csökkentés megjelenne az árakban, kivéve a távhő esetében, mivel az hatósági áras.
Barcza György az áfa-módosításokkal kapcsolatban elmondta: a jelenlegi 3 százalékról várhatóan 7 százalék körülire fogja gyorsítani az inflációt, ami - ha megjelenik az árakban - jelentősnek mondható.
Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jelenleg 2,5-3 százalékos inflációs szint körül mozog, ami megfelel a maastrichti kritériumnak, azonban a fő inflációs számot tekintve - az áfa-emelés következtében - eltávolodhat az ország ettől a mértéktől, vagyis "távolodunk az eurótól".
Erdős Gabriella rámutatott, hogy az unióban a 25 százalékos áfa-kulcs - amennyire a kormány javaslata szerint nőne a forgalmi adó felső kulcsa - a legmagasabbak közé tartozik, azonban átmenetileg vállalható.
Az adószakértő szólt az áfa-növekedés egyszeri inflációs hatásáról, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az általában deflációval párosuló gazdasági visszaesés során szerencsés növelni a forgalmi adót. Akkor, amikor a boltok inkább árengedményt adnak, csak hogy vásárolják a termékeiket, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy az áfa-növekedést áthárítják a fogyasztóra - jegyezte meg; kiemelve ugyanakkor, hogy a recesszióból való kilábalásnak egyik módszere a keresletnövelés, az áfa-emelés viszont ilyen irányban nem hat.
A miniszterelnök által vasárnap ismertetett prezentációból kiderült az is, hogy idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig. Bajnai Gordon kiemelte: a személyi jövedelemadó (szja) alsó kulcsának mai 1,7 milliós sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki. A 2010-es adóelképzelésekről szólva a kormányfő elmondta: jövőre 5 százalékponttal csökkenne munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre.
Azt, hogy ezen adócsökkentő lépések milyen hatásokkal járhatnak, a megkérdezett elemzők más-más szempontból közelítették meg.
Vámosi-Nagy Szabolcs azt mondta, a Magyarországon túlzottan magas, munkabért terhelő közteher-csökkentéssel - amellett, hogy ha muszáj, akkor ezt az árakat terhelő adó növelésével kompenzálják - az adórendszer belső aránytalanságait javítják. Az adószakértő ezt egy jó lépésnek nevezte, amely szerinte a munkahelymegőrzést segíti.
Az adóalap idei sáveltolásának terveiről szólva kifejtette: három éve változatlan a sáv és az adókulcs, ami gyakorlatilag folyamatos adóemelést jelentett, hiszen ha nőttek a bérek, akkor azonnal egy magasabb kulcsba tartoztak. Ezt most valamelyest kompenzálná az szja alsó kulcsának 1,9 millió forintig való kitolása - fűzte hozzá.
Barcza György a sávkitolással kapcsolatban úgy vélte, középtávon lehet szerepe, hiszen abban segít, hogy a munkavállalási és a többletjövedelem-elérési kedvet javítsa. Ez főként a munka kínálatának növelését segítené, amely valószínűleg most nem igazán jelentős, mert a cégek inkább kapacitástöbblettel rendelkeznek a jelentős kereslet-visszaesés miatt - jegyezte meg.
Erdős Gabriella szerint a 200 ezer forintos sávhatár-emelés hatása inkább szimbolikus, nem pedig jelentős. A program szerinte válságkezelésre alkalmas, hosszú távon viszont a szerkezetátalakításnál több kell ahhoz, hogy javítsa a gazdaság versenyképességét és elősegítse a növekedés gyorsítását.
MTI/Menedzsment Fórum
