TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A kormány helyesen járt el az őszi válság idején – jelentette ki az mfor.hu-nak adott interjúban Bauer Tamás. A közgazdász, aki sok ideig az SZDSZ parlamenti képviselője volt, elmondta: a szociális biztonság nem az, hogy "ne vegyünk el senkitől semmit". Szerinte mindenképp szükség van olyan lépésekre, amelyek egyes csoportokat hátrányosan érintenek. Úgy véli, a Fidesz által javasolt keresletösztönző politika járhatatlan út, nem lehet változatlanul hagyni a jóléti rendszereket.

"Meg kellene szüntetni a minimálbért" (Fotó: MTI)

- A Gyurcsány-kormány ismét a Parlamenthez fordul annak érdekében, hogy módosítsa az egyébként már többször átírt költségvetést.

- Helyesen teszi, hiszen annyira megváltoztak a körülmények, hogy szükség van a költségvetés módosítására. A nemzetközi és a magyar gazdasági helyzet kedvezőtlenebb, mint ahogy a korábbi átlagos elemzői vélemények alapján várni lehetett. Korábban a kormány teljes egészében elvette a közszféra tizenharmadik havi bérét, ám a szakszervezetek nyomására, a tartalék terhére részben visszaadta. Kiderült, hogy a bevételek feltehetően alacsonyabbak lesznek, ezért erre nem volt forrás. De nemcsak nálunk kell módosítani a költségvetést, hiszen például Németországban is pótköltségvetést terjesztenek be még ebben a hónapban.

- Egyből megindult a hitvita arról, hogy csak módosítani kell a költségvetést, vagy pótköltségvetésre van szükség. Melyik lenne a helyes megoldás?

- Pótköltségvetést akkor kell benyújtani, ha a hiány jelentősen meghaladja a tervezettet, vagyis nagyobb lesz az adósságnövekedés. Ennek feltételeit a Fidesz-kormány idején jelentősen enyhítették, majd a Medgyessy-kormány alatt valamelyest szigorították. Mivel a nyugati kormányok többsége pótlólagos kiadásokkal próbál fellépni a válsággal szemben, náluk pótköltségvetésre lehet szükség. Nálunk nem ez történik: nem a hiány növelését, hanem a tervezett hiány betartását tervezik a kiadások és bevételek átszerkesztésével. Ez a költségvetés módosítását jelenti, de nem pótköltségvetést. Ez inkább formai kérdés.

A valódi kérdés, hogy ha módosítani kell a költségvetést, akkor ezt miként tegyük meg. Tud-e és hol a kormány kiadást csökkenteni, vagy képes-e a valahol a bevételeket növelni? A probléma ugyanaz, ami ősszel is volt: nem biztos, hogy az a jó megoldás, amit gyorsan meg lehet csinálni.

- A tizenharmadik havi kereset és nyugdíj megszüntetésére, illetve limitálására gondol?

- A bér és a nyugdíj elvétele akkor vagy a most felvetődött áfa-emelés csak egy mozdulat, különösebb fejtörés nélkül meg lehet csinálni. Jóval nehezebb végigmenni a sok ezer költségvetési tételen, és megnézni, mi nélkülözhető. Például az ingatlanadó bevezetése jóval bonyolultabb feladat, mint az áfa emelése, de nyilvánvaló, hogy szociális szempontból előbbi az indokolt. Viszont ha nem normális időben, józan megfontolás alapján történnek a döntések, hanem "harci helyzetben", ad-hoc jelleggel, könnyen határoznak az utóbbi mellett.

- A szocialista vezetők részéről sokszor elhangzott, hogy meg akarják őrizni a szociális biztonságot. Egy ilyen recesszióban ez nem irreális elképzelés?


- Ha a szociális biztonságon azt értjük, hogy senkitől ne vegyünk el semmit, amit például a Fidesz évek óta képvisel, és tulajdonképpen a szocialisták is átvették az effajta gondolkodást, akkor nincs megoldás a helyzetre. Ez csak akkor lenne folytatható, ha gazdaság viszonylag gyors ütemben növekedne. Ekkor lehetne azt megtenni, hogy a pluszokat osztanánk el, ám mínuszok nem lennének, és senkit nem érintenének a változások negatívan. Ám ehhez a magyar növekedés még jó években se volt elég. De most, amikor zsugorodik a gazdaság, akkor nem kerülhető el, hogy egyes csoportokat negatívan érintsenek a változások.

- Melyek lennének ezek a tételek, amelyeket el lehetne venni?

- Ma vannak olyan juttatások, amelyek méltányosnak korántsem nevezhetők és vannak adózatlan jövedelmek. Csakhogy minden kormány a középosztályt kíméli, mert annak van a legnagyobb politikai ereje, és ezért nem mernek neki érdeksérelmet okozni. De az nem szociális biztonság, ha százmilliós ingatlanokra nincs adó. Az sem az, ha a 100 ezer forint feletti nyugdíjasok is kapnak tizenharmadik havi kiegészítést. Ezekben az esetekben nem a szociális biztonság forog kockán, csupán a kialakult status quo érintetlensége lebeg döntéshozók szeme előtt. Ez nem tartható fenn, miközben a valóban rászorulók támogatásához ragaszkodni kell. Például ezért tartom helyesnek, hogy maximálták a tizenharmadik havi nyugdíjat.

- Jelenleg mintha gazdaságpolitikai fordulatnak lennénk a tanúi. A Gyurcsány-kormány 2006 őszén elindította Konvergencia Programot, de most erről letér. Már nem a deficit az első számú probléma, hanem a recesszió.

- Ezt én másképp látom: a Gyurcsány-kormány a koalíció felbontásakor tért le a 2006-os gazdaságpolitikáról, és most remélhetően ahhoz szeretne visszatérni. 2006-ban elkezdtek néhány reformot, amit 2008 tavaszán leállítottak. Ekkor fogalmazódott meg, hogy a senkitől nem veszünk el semmit, mert a társadalom türelme elfogyott. Abban bíztak, hogy 2008 második felében és 2009-ben elindul a gazdasági növekedés, ami lehetővé teszi majd a helyzet javulását. Ezt azonban elsodorta a válság, és ekkor nyúltak hozzá a tizenharmadik havi bérekhez és nyugdíjakhoz, és néhányan megpendítették, hogy a megszakadt reformokhoz vissza lehet térni. Ezt tekintem a ma érvényes politikának.

- Ez az ismét megszellőztetett az adóreformot jelenti?

- Nemcsak azt, hanem például ismét szóba került a nyugdíjügy, vagy az önkormányzati reformügye, amelyet illetően próbálnak nyomást gyakorolni a Fideszre, hogy egyezzen bele. De történek reformok a foglalkoztatáspolitika – az "Út a munkához" című tervezet - terén is. Persze, nem ezek a legfontosabb ügyek, hanem az egészségügy, a felsőoktatás és az adók. Mindesetre a „Megegyezés” című dolgozatban megfogalmazott elképzelésekhez képest érzékelhető az elmozdulás.

- A másik sokat vitatott kérdés, hogyan szerepelt a kormány ősszel, a válság kirobbanásakor. Milyen teljesítményt nyújtott a miniszterelnök válságmenedzserként?

- A kormány a gyors tűzoltásban jól szerepelt. A szocialista pártra egyébként is az a jellemző, hogy amikor azonnali baj van, akkor összekapja magát. Ez volt 1995-ben, 2006-ban, és ez van most is. Viszont, ha éppen nincs nagy baj, akkor háttrébb szorul a felelősségteljes gazdaságpolitikai gondolkodást. Élnek azzal az előnnyel, hogy az Európai Unióban az MSZP vezette kormánynak több hitele van, mint a Fidesznek.

- Az IMF és az Unió által adott kölcsön kijárását jelenti a „kormánynak több hitele van” kifejezés?


- Igen, és az is szerencsés volt, hogy ebben a kérdésben a kormány és jegybank között összhang volt. A vele szembe álló ellenzék eközben összevissza beszélt.

- Apropó, ellenzék. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke például kifejezetten lobbizott Gyurcsány javaslatai mellett az Unióban. Ez alapján számomra úgy tűnik, hogy meglehetősen együttműködően álltak hozzá a kialakult válsághoz.

- Orbán brüsszeli megszólalása a saját felelős imázsának építését szolgálta, de a Fidesz itthoni politizálása nincs ezzel összhangban. Elképesztő volt, amiket Szijjártó Péter vagy Varga Mihály beszélt. Olyanokat mondtak például, hogy ez a hitel a Valutaalapnak jó üzlet lehet, de Magyarországnak hátrányos. Ez képtelenség, hiszen az IMF nem üzleti vállalkozás, és nem haszonra törekszik, hanem segítséget nyújt. Ezeket a dolgokat a Fidesz vezetői csak azért mondták, hogy a kormány iránt bizalmatlanságot keltsenek. Semmi más nem érdekelte őket, mint a kormány lejáratása, a folyamatos kampány.

- A Fidesz régóta kiáll az adócsökkentés mellett, főként, ami az élő munkát illeti, mondván, hogy a válságból csak ennek segítségével lehet kilábalni. Úgy hírlik, Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgatóval is összevitatkoztak a kérdésben. Mi a véleménye, elvezethet az adócsökkentés a gazdasági növekedéshez?


- A Fidesz 1998 óta lényegében egy belföldi keresletösztönző gazdaságpolitikát szorgalmaz.

- Ha így vesszük, akkor inkább 2001 és 2002 sorolható ide.

- Igen, mert két évig nem tudta érvényesíteni a politikai elképzelését a Fidesz, de mindvégig egy belföldi keresletélénkítő keynesiánus politikát képviseltek, aminek fő híve Matolcsy György. Ez egy Magyarország méretű és adottságú helyen egyszerűen megvalósíthatatlan.

- Az adócsökkentés mennyiben keynesiánus megoldás?

- Az adók mérséklését két esetben lehet alkalmazni. Egyik eset az, amikor egy nagy országban azért csökkentik a terheket, mert arra számítanak, hogy a lakosság az így megnövekedtet jövedelmét belföldön költi el. Ezáltal pedig az ország versenyképes, ám kihasználatlan kapacitásait lekötik. Ez akkora országban, mint az Egyesült Államok, működhet, bár még ott is külső eladósodottságot okoz. De ezt az USA megengedheti magának, mert a dollár nemzetközi kulcsvaluta, és ezért állampapírjait Kínától kezdve az olajtermelőkig mindenki szívesen veszi.

Ellenben egy olyan kis vagy közepes országban, ahol a megélénkülő belső kereslet elsősorban importban csapódik le, az ilyen típusú adócsökkentés nem járható út.

- A szlovákok mégis megtették…

- Nem, ők annyival csökkentették az adókat, amennyivel a kiadásokat is, és átmenetileg sem rontották az egyensúlyt. Ez nem azt jelenti, hogy pénzt pumpálunk a gazdaságba, - amit Orbán Viktor szorgalmaz -, hanem átcsoportosítást hajtunk végre, a vállalkozások és az aktívak javára és a nyugdíjasok és a gyereknevelés kárára. Ezt a politikát nagyon erősen csinálta meg a szlovák kormány, és valamivel kisebb mértékben Csehország. Ilyen politikát lehet folytatni, de azt nem – ami a Fidesz nyilvános álláspontja –, hogy adót csökkentünk, de közben a kiadásokhoz, a jóléti rendszerekhez nem nyúlunk hozzá. A Fidesz úgy véli, hogy az adócsökkentés és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások növelése felgyorsítja a gazdaságot. Szerintem azonban ezt nem lehet megcsinálni egy kis, nyitott országban, ahol ráadásul nincsenek versenyképes kihasználatlan kapacitások. Vannak ugyan kihasználatlan erőforrások, de azok sajnos nem versenyképesek. A magyar munkanélkülieket egyik napról a másikra nem lehet hatékony termelésre mozgósítani, mert ezeknek az embereknek a többsége képzettségét és készségeit tekintve nem alkalmas erre. Összegezve az adócsökkentés Amerikában lehetséges útja nálunk nem járható. A Szlovákiában sikeres útra akkor léphetnénk, ha a magyar társadalom elfogadná a jóléti kiadások jelentős lefaragására. A Fidesz a nyugdíjak csökkentését tervezi, bár nyilvánosan erről se beszél, de a többi jóléti kiadáshoz nem akar hozzányúlni.

- A Fidesz arra hivatkozik, hogy pazarló az államháztartás, és ott vannak megtakarítási lehetőségek.

- De ezen a Fidesz csak a kormányzati mobiltelefonokat és gépkocsikat érti, vagy a parlament létszámának csökkentését. Ezek a tételek csak pici cseppek a tengerben. Vannak azonban olyan javaslatok, mint az Oriens programja, amelyik a családi támogatásokhoz és a nyugdíjakhoz nyúl hozzá, vagy Bokros Lajos az egészségügy, a társadalombiztosítás és a felsőoktatás átfogó reformját hangsúlyozza. Ezek komoly javaslatok, és ezen az úton valóban versenyképessé lehet tenni a magyar gazdaságot. De ez teljesen mások, mint a Münchausen báró-féle megoldás, hogy csökkentjük az adót és ettől nő a termelés.

- De a lényeg, hogy a magyar gazdaságot dinamizálni kell. Erre milyen módszerek alkalmasnak?

- A magyar gazdaságot csak export oldalról lehet gyorsítani, én más megoldást nem tartok lehetségesnek. A Matolcsy-féle belső keresletélénkítés az elmúlt 60 évben azonnal az egyensúly felborulásához vezetett, és ez ma sincs másképp. Az export alapú növekedés kulcskérdése a külső piaci részesedés megszerzése, amelyhez külföldi tőke és a nagy cégekhez való kapcsolat kiépítése. Ennek előfeltétele, pedig a belföldi gazdasági környezet megbízhatósága és stabilitása, és például nem feltétlen az adók szintje, sokkal inkább az adózás kiszámíthatósága lényeg.

- Az egyensúllyal kapcsolatban azért érdemes megjegyezni, hogy ez a Medgyessy és Gyurcsány-kormány alatt szállt el.

- Nem így van, az egyensúly felborulásához vezető folyamat az Orbán-kormány alatt kezdődött. Ne feledjük, a gazdasági folyamatokban késleltetések vannak, a mai döntések hatása holnaputánra bontakozik ki. Az egyensúlyhoz 1997-2000 között álltunk a legközelebb. A fellazulás a minimálbér kétszeri emelésével és a lakáshitelek erőteljes támogatásával kezdődött és folytatódott a két éves költségvetéssel. Ezek effektív költségvetési hatása a kormányváltás után bontakozott ki. Ezt követte a Medgyessy-kormány száz napos programja.

- Jó-jó, de például a minimálbért azóta folyamatosan emelik.

- Nagyon helytelenül, szerintem a minimálbért, ahogy van, meg kellene szüntetni. Ehelyett a Fidesz annak idején ugrásszerűen emelte, majd a baloldali kormányok még erre is rátettek. De ez messze vezet, de ebben a kérdésben is az eredendő bűnt a Fidesz követte el 2000 és 2001-ben.

Varga M István

Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.