Hiánynövelő javaslatokról döntött hétfőn az Országgyűlés a jövő évi költségvetési előterjesztéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok szavazása során. Magyar Bálint (SZDSZ) elfogadott módosító javaslata a közoktatási hozzájárulások emelését eredményezi az önkormányzatoknál, Varga József (Fidesz) elfogadott módosító javaslatai pedig a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programját segítik.
A két elfogadott módosító javaslat összesen átmenetileg mintegy 4,66 milliárd forinttal növelheti a költségvetés már megszavazott 660 milliárd forintos hiányát. Ebben a helyzetben a gyakorlat az, hogy a költségvetés december 15-i végszavazására a pénzügyminiszter koherencia elhárító módosító indítványt tesz, amelynek eredményeképpen "visszaáll" a 660 milliárd forintos, már megszavazott költségvetési hiányösszeg.
A válság mindent felülírt
Lassan véget ér a költségvetési maraton a parlamentben, amely már szeptember eleje óta tart. Emlékezetes, hogy akkor Veres János pénzügyminiszter még optimistán látta a jövő évet, és úgy vélte, hogy a 2006 óta folyamatosan tartó lassulás véget ér, és jövőre begyorsul a gazdaság. Akkoriban úgy tűnt, hogy a 2009-ben akár három százalékos GDP-növekedés is lehet, októberben azonban kitört a pénzügyi válság. Annak egyik első hazai jele volt a költségvetési tervezet visszavonása, ami hatalmas pánikot váltott ki a pénzpiacokon.
Az újabb makropálya már csak egy százalékos növekedéssel számolt a jövő évre, ám eközben megkezdődött a forint árfolyamának zuhanása, és megindultak a tárgyalások az IMF-fel. Az is kiderült, hogy Nyugat-Európát eléri a recesszió, ami nagyon érzékenyen érinti az exportra termelő magyar cégeket. Ezek a fejlemények arra késztették a Pénzügyminisztériumot, hogy ismét gondolja újra a jövő évi számokat. Ekkor - hogy mentse a mundér becsületét - már nem vonta vissza a költségvetési tervezetet, hanem módosított rajta.
Így szeptemberhez képest kikerült a költségvetésből a jövő évre vonatkozó adócsökkentési terv, és az IMF nyomására csökkentették a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat. Összességében - lényegében kicsit más számokkal - a 2008-as költségvetés került az Országgyűlés elé.
Tavasszal kiléptek a kormányból a szabaddemokraták, ami után kisebbségbe került a parlamentben szocialista kormány. Akkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy csak akkor marad hivatalban, ha az Országgyűlés elfogadja a 2009-es költségvetést. Úgy tűnik, kár volt aggódnia, hiszen a függetlenekkel, valamint az esetenként mellette szavazó MDF-fel és SZDSZ-szel minden javaslatát sikerült megszavaztatnia. Bár még mindig nyitott kérdés, hogy az SZDSZ jövő héten igen vagy nem gombot nyom a zárószavazáson, azonban a kormánynak várhatóan e nélkül is többsége lesz.
Marad a kérdés, jó lesz-e ez a költségvetés az országnak, és mire lesz elég? A kabinetet kritizálók szerint a szocialista kormányt csak a válságkezelés vezérli, és ennél nagyobb ambíciója nincs - meg sem próbálkozik a gazdaság dinamizálásával, ami adócsökkentést másfajta pénzügyi ösztönzők alkalmazását kívánná meg. Összehúzzák magukat, és csak a túlélésre játszanak.
Ki lehet húzni ezzel a költségvetéssel a jövő évet?
Ez a taktika akár be is jöhet, de roppant kockázatos. Mi van például akkor, ha az egy százalékos visszaesés helyett - ez a kormányprognózis - sokkal mélyebb recesszió köszönt hazánkra? Egyes nyugati elemzők a mínusz négy százalékot sem tartják elképzelhetetlennek, ez pedig nem sok jót jelentene. Sokkal nagyobb lenne a munkanélküliség a vártnál, és a költségvetés bevételei is megcsappannának. Ebben az esetben ismételt megszigorításokra lesz szükség.
Jövő hétfőn ezekről a kérdésekről is dönt az országgyűlés. Szociális biztonság vagy gazdasági növekedés - tehetnénk fel a kérdést. A valóság azonban inkább az - figyelmezetnek szakértők -, hogy a kettő egymás nélkül nem megy: ha nem sikerül dinamizálni a gazdaságot, akkor aligha tartható fent a már most is nagyon megnyirbált szociális rendszer.
VMI
Menedzsment Fórum
