<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A Bajnai-csomag nem kormányprogram, hanem csak azt a célt szolgálja, hogy fenntartsuk a pénzügyi egyensúlyt, mondta el az mfor.hu-nak Bod Péter Ákos egyetemi tanár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke szerint a Nemzeti Valutalappal (IMF) meg lehet állapodni egy újabb hiánycélban, de akkor arra is választ kell adni, ki fogja ezt finanszírozni. Sőt, az is elképzelhető, hogy Magyarországnak inkább a kisebb deficit lenne az érdeke.

"Ismét elvesztegetünk egy félévet" (Fotó: MTI)

A Bajnai-kormány megalakítása és annak programja csak időveszteség, véli Bod Péter Ákos. A szakember szerint egyrészt a megalakuló új kormánynak nem tűnik elég erősnek a társadalmi háttere, másrészt a Bajnai-csomag nem kormányprogram. Ugyanis csak azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi egyensúlyt fenntartsa, amíg az IMF-hitel kitart. Lényegében a költségvetést igyekszik a hitelfeltételekhez igazítani. Ez egy kormányprogramnak a része lehetne, de önmagában még kevés. Akkor lenne kormányprogram, ha a döntéshozó meg tudná mondani, miként készíti fel a válságra a társadalmat, és miként lehet belőle kilábalni, fogalmazott a jegybank egykori elnöke.

Szerinte az valószínűsíthető, hogy a Bajnai-program év végéig elzötyög valahogy, és akkor kiderül céltalansága. Így sem tudjuk elkerülni, hogy előrehozott választások legyenek, tehát ismét elvesztegetünk egy félévet, tette hozzá.

A kisebb hiánycél jobb lenne?

Az elmúlt hetek több szakértő helyezkedett arra az álláspontra, hogy újra le kellene ülni tárgyalni az IMF-fel és el kellene érni, hogy az eredetileg tervezett 2,6 százaléknál nagyobb lehessen a hiánycél. (Időközben a kormány ezt 2,9 százalékra módosította - a szerk.) Bod Péter Ákos szerint a nagyobb deficittel az a baj, hogy nem tudni, ki finanszírozná. Sőt, az is elképzelhető, hogy Magyarországnak egy kisebb hiánycél állna az érdekében. Emellett sokkal nagyobb gondjaink is vannak annál, minthogy 2,5 vagy 3,2 százalék legyen hiánycél.

Természetesen lehet tárgyalni a Valutaalappal, amely állandó kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal - ennek keretében áprilisban ismét irodát nyit Budapesten. Az pedig egészen biztos, hogy értelmes ötletre nyitott a Valutalap, így ha szükséges, újra lehet kezdeni a megbeszélést, fűzte hozzá.

Előtte azonban nem ártana tudni, mit akar igazából a magyar kormány. Jelenleg ugyanis a stabilizációt szolgáló Bajnai-programon kívül más nem látható. Hiányzik a társadalmi és gazdasági fordulat megalapozása, ami egyébként nem is lehetséges, mert a kormány felhatalmazása roppant kevés időre szól, figyelmeztet Bod Péter Ákos. 

Előbb a választások kiírását, utána programokat


A Bajnai-program kapcsán többen felhozzák, hogy a jobboldali ellenzéknek valójában nincs is hiteles gazdaságpolitikája. Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Tessék kiírni a választásokat, és utána jöhet a programok felmutatása, jöhetnek a viták és a szórólapok. Addig felesleges ugrálni. Majd akkor derül ki, van-e programjuk a pártoknak, ha már kampány van, amikor kötelesek azt bemutatni."

Szerinte tehát amíg nincsen választás, addig az ellenzék mondja el a véleményét, reagáljon a kormánydöntésekre, de nem köteles például kórusban tercelni a pénzügyminisztert. Pestiesen szólva, a kormányzati munkaért nem az ellenzék veszi fel a fizetést, tette hozzá Bod Péter Ákos.

Értelmetlen a totális bérbefagyasztás

Az elmúlt napokban már az SZDSZ is kezdett aggódni a megszorítások társadalmi hatásáért. Bod Péter Ákos osztja az aggodalmat, ha az őszinte és nem csak politika van mögötte. Ahogy ésszerűtlen volt a Medgyessy-féle feltétel nélküli béremelés - akár hasznos az adott közalkalmazott, akár nem, akár van jövője egy intézménynek, akár nincs -, most ugyanolyan értelmetlen a differenciálás nélküli bérbefagyasztás, hiszen nem tesz különbséget egyes emberek és intézmények között, hívta fel rá a figyelmet.

Nem csoda tehát - fogalmazott -, hogy Horn Gábornak, a liberális párt ügyvivőjének is feltűnt, hogy a Bajnai-programban nem szerepel a szociálpolitika. De ha nem veti fel az SZDSZ az ügyet, akkor nyilván felveti majd az ellenzék vagy a szakma.

VMI

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.