Bogsch Erik vezérigazgató az avatáson utalt arra, hogy a 2008-ben kezdődött zöldmezős beruházás összességében mintegy 25 milliárd forintba került és 120 új munkahelyet teremt.
A magyar tulajdonban lévő, ötezer dolgozót foglalkoztató gyógyszeripari cég árbevétele tavaly először haladta meg az egymilliárd eurót - ismertette a vezérigazgató megjegyezve: az elmúlt években 214 milliárd forintot költöttek beruházásra, a cég tőzsdei értéke pedig az 1994-es 30 milliárd forintról 2011-re meghússzorozódott, 637 milliárd forintra nőtt.
A Richter eddig privatizált részéből sokkal több folyt be az államnak, mint az összes többi gyógyszergyári privatizációból - jegyezte meg Bogsch Erik, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy a Richter az egyetlen olyan gyógyszergyár, ahol nincs szakmai befektető, a döntések Magyarországon, a magyar érdekek figyelembe vételével születnek.
Elmondta azt is, hogy a cég ezer fős magyarországi kutató-fejlesztő bázissal rendelkezik, 30 egyetemmel és akadémiai kutatóhellyel áll kapcsolatban.
A debreceni biotechnológiai üzem megfelelő infrastruktúrával ellátott, könnyen megközelíthető ipari övezetben, kormányzati támogatással valósult meg. A Richter a beruházás megvalósításához egyedi kormánydöntés keretében 1,384 milliárd forint állami támogatást kapott, amely összeg teljes körű folyósítása 2012. december 31-ig bezárólag megtörténik.
A 25 milliárd forintos beruházás fokozza az észak-alföldi régió regionális versenyképességét. A minimális környezetterheléssel működő üzemben kezdetben klinikai vizsgálathoz szükséges mintákat fognak előállítani. A piacon is megjelenő, rendkívül magas hozzáadott szellemi és technológiai értékkel bíró termékek gyártása előreláthatóan 2014-ben kezdődik. Ezek a gyógyszerek bioreaktorokban tenyésztett emlőssejtek fehérje termékei, például rákellenes és krónikus gyulladások elleni antitestek - ismertette a vezérigazgató.
"A Richter stratégiai célja egy olyan komplex és versenyképes biotechnológiai termékvonal létrehozása, amelynek segítségével magas hozzáadott értéket képviselő készítményekkel bővítheti termékportfólióját. A debreceni üzemmel versenyképessé vált a biotechnológiai gyártás, ami a magyar biotechnológiai stratégia megvalósítását is elősegíti és hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez is" - mutatott rá a beruházás jelentőségére Bogsch Erik.
Megjegyezte, hogy az üzem megfelel a legmodernebb nemzetközi gyógyszergyártással kapcsolatos minőségi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak. A beruházással 120 új munkahelyet hozott létre a Richter magasan kvalifikált szakemberek számára, akik felkészítése évekkel ezelőtt megkezdődött a Debreceni Egyetemmel közösen.
Bogsch Erik hozzátette: a gyógyszeriparban a hagyományos innovációs lehetőségek beszűkülése, az egyre erősebb generikus verseny abba az irányba mutatnak, hogy a hosszú távon gondolkodó vállalatok számára létkérdés az olyan új területeken való jelenlét, mint a biotechnológia. A Richter több mint negyven éve alkalmaz biotechnológiai eljárásokat. Mind a fejlesztésben, mind a gyártásban komoly tradíciókkal és szakembergárdával rendelkezik, a régió legjelentősebb vállalati innovációs bázisa. A társaság a régióban a legtöbbet - árbevételének átlagosan 10 százalékát - fordít K+F-re, 2011-ben 28,7 milliárd forintot.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere az avatás kapcsán elmondta: Debrecen 1998-ben elhatározta, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő ipart és szolgáltatást támogatja, s célul tűzte ki: "Debrecen legyen a magyar magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás fellegvára".
A Richter beruházása ilyen - tette hozzá a polgármester megjegyezve, hogy a Határ úti ipari parkban, ahol a Richter felépítette az üzemét, a beruházások zöme magas hozzáadott értéket képvisel.
Az elmúlt három évben háromezer munkahely jött létre ebben a szférában Debrecenben - fűzte hozzá Kósa Lajos.
A város egyébként az elmúlt tíz évben a technológiai iparból származó 10 milliárd forint bevételéből 1,6 milliárddal támogatta a magas hozzáadott értéket képviselő cégeket - mutatott rá a városvezető.
Orbán Viktor az üzemavatón tartott beszédéről itt olvashat.
Kósa Lajos egyébként - csakúgy, mint korábban Bogsch Erik - köszönetet mondott a Debreceni Egyetemnek, mert mint fogalmazott ezek a fejlesztések az egyetem szakmai háttere nélkül nem valósulhattak volna meg Debrecenben.
MTI
