A londoni alsóház eseti bizottságának 571 oldalas tanulmánya - amelynek összeállításában részt vett Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága, aki korábban maga is üzletember volt - azt javasolja a kormánynak, hogy jogszabály rögzítse a nagybankok vezető beosztású munkatársainak személyes felelősségét a pénzintézet működéséért.
Az ajánlások között szerepel az is, hogy a pénzügyi felügyeleti hatóságok törvényi felhatalmazás alapján megtilthassák prémiumok kifizetését költségvetési támogatásra szoruló bankok vezetőinek. Az eddigi gyakorlat "a kudarcot jutalmazta... és a magas bankári fizetésekkel kapcsolatos lakossági indulatokat nem lehet azzal elintézni, hogy kicsinyes féltékenységről van szó" - áll a jelentésben.
Több nő kell
A bizottság annak a nézetének is hangot adott, hogy a befektetési bankok kereskedői között növelni kellene a női munkatársak arányát, mivel ez valószínűleg csökkentené a túlzott kockázatvállalás rizikóját.
A féléves munkával összeállított ajánláscsomag közvetlen előzménye a globális bankszektort megrázó Libor-botrány kirobbanása volt.
A Libor - London interbank offered rate - a globális nagybani likviditáspiac irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint évente 350 ezer milliárd dollár összértékű pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Libor - amelyet naponta rögzítenek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikről beterjesztett becslések alapján - közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek - vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok - és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát.
A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.
Súlyos botrány volt
A Libor kialakítása körül azonban egy éve súlyos botrány robbant ki. A brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ugyanis tavaly nyáron feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedője a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen manipulálta a Libort. Az FSA gyanúja szerint a Barclays által a napi Libor-rögzítéshez beterjesztett nagybani finanszírozási költségbecslés hol mesterségesen magas, hol mesterségesen alacsony volt, és ez felvetette annak lehetőségét, hogy a bank néhány kereskedője a Libor-rögzítés befolyásolásával igyekezett "profitorientált" módon alakítani a cég által forgalmazott befektetési derivatívák árfolyamait.
Az ügyben még tavaly megszületett első szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelő amerikai árutőzsde-hatóságnak összesen 290 millió font bírságot fizetett.
Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más bankcsoportra, köztük a Royal Bank of Scotlandre (RBS) is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával.
Az RBS-re az FSA az idei év elején 87,5 millió font, az amerikai igazságügyi minisztérium 300 millió font büntetést rótt ki.
MTI
